78187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak elszenesítésére keringő gázáramban

JSSSFÍS Megjelent 1921. évi juniurs hó 467-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 78187. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak elszenesítésére keringő gázáramban. MEYER PAUL MŰEGYETEMI TANÁR DELFTBEN (HOLLANDIA). A bejelentés napja 4919 jnlins hó 18-ika. Elsőbbsége 1918 junins hó 29-ike. Már többször megkísérelték szilárd tüzelőanyagoknak desztillációsát hőátvivő gyanánt szolgáló neutrális gázárammal eszközölni. A gázt ilyenkor a felvett kondenzálható desztillációtermékektől való mgszabadítás után újból használták, vagyis teljes körfolyamatban alkalmazták. Kzen eljárások egyike sem vergődött még gyakorlati jelentőségre. Ennek oka egyrészt a munkamódszerek tökéletlensége, másrészt az ilyen desztillációs eljárások gyakorlati határainak félreismerése volt. A jelenlegi tapasztalatok szerint pl. egy teljes desztilláció-művelet (kokszolási művelet), mely aránylag magas hőmérsékeket igényel, a jelzett úton nagyban alig foganatosítható. Ellenben igenis lehetséges gyakorlati és gazdasági előnyökkel alacsony hőmérsék mellett keringő gázáramban szenesítést végrehajtani, ha bizonyos feltételeket betartunk. A jelen eljárással lehetséges alkalmas tüzelő anyagokat, pl. lignites barnaszenet, tőzeget, fát stb. folytonos nagyüzemben elszenesíteni s a szenesített terméket lehűtött állapotban termelni. Az aknakemencében vagy hasonlóban folytonosan továbbhaladó anyag kezelése, mint szokásos, neutrális gáz ellenáramában történik, mely alul hidegen lép a kemencébe s az elszenesítetl anyagon áthaladva, azt hűti, maga pedig fölmelegszik. A találmány értelmében mármost a gázáramot a hűtőzónából való kilépése után a szükséges szenesítési hőfokra (leggyakrabban 300—350°-ra) tovább hevítjük föl s ezután vezetjük a friss anyagra. Az innen kilépő gázáramot szokásos tisztítás, lehűtés és a gázfölösleg eltávolítása után ismét a kemence alsó részébe vezetjük. A gázáramot a szenesítési hőfokra különböző módokon hevítjük föl, pl. azáltal, hogy a hűtőzónán való áthaladása után részben vagy egészben kivonjuk a kemencéből, egy tetszés szerinti fölhevítőn hajtjuk keresztül s ezután közvetlenül a szenesítési zóna alatt vezetjük vissza a kemencébe. Ha a szenesítési művelet elegendő mennyiségű nem kondenzálható éghető gázt szolgáltat, akkor ezeket használhatjuk a fölhevítő fűtésére. Ez a módszer egyszerű és megbízható s lehetővé teszi, hogy a túlhevítő fáradt melegét külön szerkezetben a friss anyag előszárítására hasznosíthatjuk. A gázáramot lehet úgy is fölmelegíteni, hogy a hűtőzóna elhagyása és a szenesítőzónába való belépése között megfelelő mennyiségű friss neutrális gázzal keverjük, mely oly magas hőmérsékű, hogy a gázkeverék a kivánt szenesítési hőmérsékkel bírjon. Lehet továbbá a gázáramot azáltal is fölhevíteni, hogy állandóan kis mennyiségű levegőt vezetünk a szenesítési zónába. Ezen esetben egyéb melegnek táplálása fölösleges. A gázáramhoz kevert levegő rendkívül nagy hígítása kizárja az anyagnak minden hevesebb égését, úgy hogy a termék minősége alig befolyásoltatik. A gázt ismert módon mechanikusan mozgatjuk, pl. ventilátorokkal. Minthogy az anyag gázmentesülése folytán a gáz mennyisége folyton szaporodik, a körmenet egy pontján a szaporulatnak megfelelő gázmennyiséget el kell vonni. A nyomás a kemencében természetesen a mozgás irányában, alulról fölfelé csökken. A kemencében lévő nyomást a kiilnyomással is arányosíthatjuk, ha a fölös gázt kibocsátó nyílást többékevésbbé fojtjuk. Ha ezen nyílás elég nagy, akkor