78106. lajstromszámú szabadalom • Zár konzervedényekhez
Megjelent 1921. évi május hó 31-ótt. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78106. szám. XVIII/d. OSZTÁLY. Zár konzervedényekhez. CHEMISCHE FABRIK VON HEYDEN AKTIENGESELLSCHAFT CÉG DREZDA/M RADEBEULBAN. A bejelentés napja 1919 március hó 8-ika. Elsőbbsége 1917 május hó 12-ike. Eddig gyümölcsök befőzéséhez egyszerű nyitott üvegedényeket, befőttgyümölcsüvegeket használtak, melyeket azután pergamen-(hólyag-)papirral való körülkötéssel zártak el. Csiramentes sterilelzárás ennél az eljárásnál nem volt lehetséges. Hogy az üveg tartalmát eltarthatóvá tegyék, konzerváló szereket, főleg szalicilsavat, vagy annyi cukrot tettek a gyümölcshöz, hogy ez a cukor konzerváló szer gyanánt hatott. A sterilizálásra újabban külön, leköszörült nyílással, leköszörült födővel és a kettő közé fektetett gumigyűrűvel ellátott edényéket használnak. A csiramentes elzárás ennél az eljárásnál azáltal létesül, hogy a födő a gumigyűrűt légnyomással az edény nyílására szorítja rá. A konzerváló edényekhez való ezt a zárat már most a jelen találmány szerint azzal helyettesítjük, hogy az illető közönséges nyitott konzerváré edény nyílására mindenekelőtt egy igen finom, hajlékony, vízáthatlan, célszerűen cellulozaeszterekből álló hártyát helyezünk, mire egy nagy víztartalmú cellulózából álló, elpárologtatással önmagától összehúzódó tokocskát húzunk föl a hártyára, úgy hogy ez a tokocska szélével a vízmentes, illetve vízáthatlan hártya végét fölülről lefogja és azon túlér. A víztartalmú cellulózából álló tokocskának a víz elpárolgása folytán bekövetkező összehúzódásakor a vízáthatlan hártya teljesen baktérium-, lég- és csiramentesen szorul az edény nyakára és nyílására. Ezzel az új zárral az ismert zárakkal szemben azt az előnyt érjük el, hogy az edények dugó, vagy födő alkalmazása nélkül szállításra alkalmas biztos elzárást kapunk. Ez az új zár a tokocskának egy hártyával való együttműködésén alápszik. Ahelyett, hogy dugót szorítsunk be a palack nyílásába, vagy födőt helyezzünk el azon, az elzárandó nyílásra itt a vízáthatlan anyagból álló hártyát helyezzük, mely oly nagy, hogy a palackfej karimáján túl lenyúlik, mire erre a hártyára a víztartalmú tokocskát toljuk rá, mely a hártya szélén túl a palack nyakán még tovább lenyúlik. A légmentes és csiramentes eljárás itt azáltal jön létre, hogy a tokocska a víz elpárolgása folytán összehúzódik és rendkívül nagy nyomással szorítja a hártyát a palack fejének szélére. A hártya tehát a tulajdonképpeni zárat képezi, mimellett a víztartalmú cellulózából álló tokocska a palackban lévő folyadék behatásától meg van védve. A tömítés a vízelvonás következtében összehúzódó föltolt tokocska aránylag nagy nyomása folytán történik. Minthogy a vízáthatlan anyagból álló hártyának nincsenek pórusai, ezért a jelen új palackzár víz-, lég- és csiramentes. A vízáthatlan anyagból álló hártyának annyira finomnaky vékonynak és simulékonynak kell lennie, hogy a palack széle körül való lehajlításakor képződő ráncocskákat a tokocska teljesen légmentesen összesajtolja, mimellett természetesen mindenféle nagyságú edénynyíláshoz egy-egy megfelelően méretezett tokocskát kell használni, és pedig olyan nagyságút, hogy az vizet tartalmazó állapotában elég szűk legyen, hogy összehúzódásakor az elzáró hártyát igen nagy nyomással szorítsa rá a palack, vagy edény szélére anélkül, hogy szétszakadhatna. A leírt új palackzár valamennyi jelenleg ismert
