78096. lajstromszámú szabadalom • Mótorkocsi

(d) főtengely hajtja ismert módon. A (d) főtengelyen az (f) fogaskerék van elren­dezve, amely a (h) kocsialvázban a (d) fő­tengellyel párhuzamosan fekvő (i) segéd­tengelyen elrendezett (g) fogaskerékkel kapcsolódik. Az (i) segédtengely az (m, n) differenciális mű útján a (k) harántten­gellyel van kapcsolva, amely az (1) mellső tengely fölött van elrendezve. A (k) ten­gely két végén egy-egy kettős (o, p.) go­lyóscsukló van alkalmazva, amely a (g) fogaskerekeket hordja. A (q) fogaskerekek az (a) mellsőkereke-k (r) tengelycsonkái­ban vannak ágyazva, amelyek az (1) mellsőtengely (s) csapjai körül forgat­hatók. Az (r) tengelycsonkák (t) fogaskereke­ket hordanak, amelyeket a (q) fogaskere­kek hajtanak. A (t) fogaskerekek forgását az (a) mellsőkerekekre közbeiktatott al­kalmas (u) kapcsolóművek vagy kapcso­lások viszik át, amelyek lehetővé teszik, hogy a két (a) mellsőkerék különböző se­bességekkel forogjon. A mellsőkerekek elfordítása ismert mó­don a (v) kézikerék segélyével történik, amely a (w) kormánytengelyen van el­rendezve. A (W) kormánytengely forga­tása által a rövid (x) csukló útján az (Y) emelőt elmozgatjuk, amelyen másik (z) emelő van csuklósan megerősítve ; a (z) emelő a másik végén az (r) tengelycson­kával van összekötve. Ha tehát a (v) kézikereket elforgatjuk, a 4. ábra szerint az (a) mellsőkerekek ten­gelycsonkákkal együtt az (s) csapok közül elfordulnak. Az (a) mellsőkerekek ily el­fordulásánál a 4. ábrának megfelelően a (g) fogaskerekek is elfordulnak, mert a kettős (o, p) golyóscsukló a (q) fogaske­réknek a (k) tengelyhez képest rézsútos állását minden további nélkül lehetővé teszi. Az (a) mellsőkerekek rézsútos ál­lása tehát azoknak hajtását nem befolyá­solja. Az (a) mellsőkerekek hajtása úgy az előremenet, mint a hátramenet közben fennáll, mert az (i) segédtengely forgásá­nak iránya mindenkor a (d) főtengely for­gásának irányától függ, a főtengely forgác­sának iránya pedig ismert módon átvált­ható. A rajzokon ábrázolt foganatosítási példánál erre a kocsialvázon oldalt elren­dezett (1) kéziemelő szolgál, amelynek kilendítése által a (d) főtengelyen alkal­mazott (2) karmantyút eltoljuk. A (2) kar­mantyú a (d) főtengelyen elhelyezett (3, 4) fogaskerékpárat mozgatja el és aszerint, hogy a (3) vagy a (4) fogaskerék kapja á mótortengelyről a hajtást, a (d) tengely jobbra vagy balra forog. Szabadalmi igények: 1. Motorkocsi, amelynél a mótor úgy a mellső, mint a hátsó kerekeket hajtja„ azáltal jellemezve, hogy a mellsőkere­kek hajtása a (d) főtengellyel párhuza­mosan fekvő (i) segédtengely útján oly módon történik, hogy a segédtengely­nek egy (m) kúpkereke a mellsőkere­kek tengelye fölött fekvő (k) haránt­tengely (n) kúpkerekébe kapaszkodik bele, mimellett ezen tengely mindkét végén (o, p) golyócsuklók közbeiktatá­sával (q) fogaskerekek vannak elren­dezve, melyek a mellsőkerekek ten­gelycsonkáin elrendezett (t) fogaske­rekekbe belékapaszkodnak, miáltal a mellsőkerekek bármely helyzetben a; mótor által forgásba hozhatók. 2. Az 1. igénypontban védett motorkocsi foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a tengelycsonkákon el­rendezett fogaskerekek és a mellsőke­rekek között oly szerkezetű kapcsolá­sok, pl. szabadonfutó kapcsolások vannak elrendezve, amelyek a mellső kerekeknek különböző sebességekkel való mozgását teszik lehetővé. (2 rajzlap melléklettel.) P.illai nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom