78091. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hangerősbítővel és átkapcsolóval felszerelt távbeszélő berendezésekhez

(ual), ill. (ubl) nyugalmi kontaktusán át. a hozzájuk tartozó (Ll), ill. (L2) veze­tékszakasszal vannak összekötve. Az (sl), ill. (s2) jeladó (küldő) oldal kap­csaihoz egyrészt a (dl), ill. (d2) kéresz­tülkapcsoló vezeték van kapcsolva, mely vezetékek az (Ua), (Ub) átkapcsoló re­laisk (Ua2), illetve (ub2) munkakontak­tusán át a mindenkor szemközt fekvő távozó (elmenő) vezeték (rl), (r2) Lieben-féle relaisje (el), illetve (s2) jel­fogó oldalának kapcsaihoz vezetnek. Ezekkel a (dl), (d2) keresztülkapcsoló vezetékekkel párhuzamosan vannak kap­csolva az (Ra), (Rb) vibrációs relaisk, melyeknek tekercsei sorosan vannak kapcsolva az (Ua), (Ub) átkapcsoló re­laisk (ua3), illetve (ub3) nyugalmi kon­taktusával. Ezeknek az (Ra), (Rb) vi­brációs relaisknek (k) és (ki) mozgó kontaktusain egy-egy az (Ua), ill. (Ub) átkapcsoló relais tekercsét röviden záró vezeték van átvezetve, mely relaisk egyébként, egy-egy (il), ill. (i2) ellen­álláson át, egy (B) galvántelephez van­nak kapcsolva. A leírt kapcsolási elrendezés működési módja ez: Ha pl. az (A) előfizető beszél, akkor a beszédáraim, az (ual) nyugalmi kontak­tusokon át, a (Va) hangerősbítő (el) jel­fogó oldalához jut. Míg egyelőre a (dl) keresztülkapcsoló vezeték az (ub2) kon­taktusoknál nyitva vannak, addig az (sl) jeladó oldalkapcsaiból kiinduló erősbített beszédáraim a zárt (ua3) kontaktusokon és az (Ra) vibrációs relais tekercsén halad keresztül. Ennek a relaisnek (k, kl) fegyverzetkontaktusai tehát rez­gésekbe jönnek és az (Ub) átkapcsoló relais tekercsének rövid zárlatát meg­nyitják. Ennek folytán ez az (U6) átkap­csoló relais gerjed és (ubl), (ub3) fegy­verzetkontaktusait a pontozott vona­lakkal rajzolt helyzetbe fekteti át. EzákM az (A) előfizető (sl) küldő oldala a (dl) vezetéken és az (ub2) kontaktuso­kon át keresztülkapcsolódik és pedig egyelőre a (Vb) hangerősbítő (e2) jelfogó oldalával kapcsolódik össze. Ennek a ihangerősibítőnek (e2) jeladó oldala egy­idejűleg a most zárt (ubl) kontaktusokon át, a (B) előfizetőhöz vezelő (L2) vezeték­szakasszal van összekötve. Az (ub3) kontaktusok megnyílása folytán az el­menő vezetékághoz tartozó (R6) vibrá­ciós relais le van kapcsolva, úgy hogy az (Ua) átkapcsoló relais nyugalomban marad. Mihelyt a beszédáram a (B) előfizetőtől indul ki, a folyamatok a most vázoltak­nak felelnek meg, azzal a különbséggel, hogy most az (R6) és '(Ua) relaisk ger­jednek és a keresztülkapcsolás a (d2) vezetékeken át történik. A beszélő előfi­zetők közt beszédváltáskor mindenekelőtt a beszédáram megszűnésekor valamennyi kapcsoló szerkezeten a nyugalmi hely­zet jön létre és azután a második oldal­ról jövő beszédáram az ellenkező irányú (keresztülkapcsolást végzi. Míg a rajzolt példánál a két hang­erősbítő, a fokozott hatás kifejtése céljá­ból, egymásután (sorosan) kapcsoltatik. olyan is lehet az elrendezés, hogy a két hangerősbítő, az erősbítő hatás irányá­nak megfelelő megóvása mellett, egy­mással párhuzamosan van kapcsolva. Lehet továbbá az erősbítők jelfogó teker­cseit sorosan, küldő tekercseit pedig egy­mással párhuzamosan vagy megfordítva is kapcsolni. Az átkapcsoló relaiskefl továbbá az erősbített vagy a nem erősbí­tett megérkező beszédáram közvetlenül is befolyásolhatja, vagy pedig külön áramok hozhatják azokat működésbe, melyek pl. az előfizető állomások egyikén billentyű lenyomásával létesíttetnek. Szabadalmi igények: 1. Kapcsolási elrendezés olyan távbeszélő­berendezésekhez, melyeknél mindkét vezetékágban egy-egy hangerősbítő és egy-egy, ezt a hangerősbítőt és a mindenkori elmenő vezeték keresztül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom