78090. lajstromszámú szabadalom • Mélyfúrófölszerelés
Megjelent 1921. évi május lio 203-én. MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 78090. szám. XXIle. OSZTÁLY, Mólyfűrófölszerelés. MISÁN JÁNOS GÉPÉSZ ARTÉZIKÚTFÜRÓMESTER HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN. A bejelentés napja 1918 április hó 26 ika. A találmány tárgya mélyfúrófölszerelés, melynél a fölszerelés állványzatának két támasztórűdja négy fix forgáspontból alkotott merev rendszerrel biró keresztkötés útján egymással oly összeköttetésben áll, mely a földön kiterített állványzatnak emelőszerkezet vagy kézierő útján való fölhúzásánál a két támasztórúdnak egymáshoz vsizonyított körzőszerű kinyitását és ezen nyitott helyzetben való végleges rögzítését teszi lehetővé. A 'fúrócső előremozgatására a találmány értelmében rugalmas fogaskerékszerkezet szolgál, mely minden túligénybevételnek enged és így a szerkezet részeinek érdeklődését és törését meggátolja. Míg eddig a fúrócsövet emberi erővel hajtották, ami lassú és költséges volt, addig az új hajtószerkezet géphajtást és ezzel kapcsolatban gyorsabb és tökéletesebb fúrást tesz lehetővé. A kútcső (anyacső) vagy efféle lebocsátására és felhúzására az eddig használt csavarszerkezet helyett csigasor szolgál, mellyel a kútcsővel szilárdan összekötött és egyenesben vezetett haránt gerendát lebocsátjuk vagy fölhúzhatjuk és ezzel az eddigi lassú és költséges emberi munkát gyors és tökéletes gépüzemmel helyettesíthetjük. A inelélkelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját mutatjuk be. Az 1. ábrán az összelrendezés oldalnézete, a 2. ábrán a fúrócső forgatószerkezetének hosszmetszete, a 3. ábrán a fúrócsővel összekötötL fogaskerék metszete nagyobb léptékben, a 4. ábrán a kútcsövet lebocsátó szerkezet nézete, részben metszete és az 5. ábrán ennek egy részlete látható. A mélyfúróberendezés állványzata az 1. ábrán látható módon az (la, lb) támasztórudakból áll, melyeket fölül a csuklós (2a, 2b) keresztkötés köt egymással össze. Ez a keresztkötés a (3a, 3b, 3c, 3d) pontokon rögzítve van, míg a (4) ponthoz tartozó rögzítőelemet csakis az állványzat fölemelése után illesztjük be. Természetes, hogy az 1. ábrán oldalnézetben föltüntetett állványzat kettősen van elrendezve és hogy a kétoldalt alkalmazott állványzatrészek egymással a rajz síkjára merőleges elemek útján össze vannak kötve. Pia • az állványzatot föl akarjuk emelni, akkoi- az (la, lb) részeket, melyek egyelőre az (5, 5a) elemek útján egymással nincsenek összékötve, a földön kiterítjük, mi mellett fölső végük a (2a, 2b) keresztkötés (3a, 3b, 3c, 3d) pontjai által oly módon vannak összekötve, hogy a (3a, 3b, 3c, 3d) merev rendszer (3d) pontja körül az (lb) támasztórúd elfordulhat. A (4) összekötő elem természetesen még nincs behelyezve. Ha most az állványzatot valamely alkalmas emelőszerkezettel, melyet a berendezést működtető (6) lokomobil hajthat, fölhúzzuk, akkor az (la, lb) állványzatrészek mint egy körző szárai lassankint fölemelkedve kinyílnak. Ha az állványzat teljesen föl van emelve, akkor a (2b) keresztkötést az (lb) támasztórúddal (1) elem segélyével összekötjük. Az (5, 5) harántgerendákat és pallókat természetesen csak az állványzat fölemelése és rögzítése ulán erősítjük meg, Ugyanily módon történik az állványzat leszerelése is. A (7) fúrócsövet, melynek a (8) szivattyúból vízzel való táplálása és a (9) csiga, valamint a
