78079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telefonáramok és más elektromos rezgések erősítésére
MAGYAR KIRÁLYI Megjelent 1921. évi május hó 31-én. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 78079. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Berendezés telefonáramok és más elektromos rezgések erősítésére. TELEGRAPHON G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A. bejelentés napja 1919 március hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 április hó 20-ika. Jelen találmány telefonáramok és más elektromos rezgések erősítésére szolgáló berendezésre vonatkozik, melynél mágneses mező erősségében az elektromos rezgések által változtatott mágnesrendszer horgonya egy mikrofonnal van összeköttetésbe hozva. Az új berendezés az eddig ismeretessé vált hasonló készülékektől főleg a horgony ágyazásában és a mikrofon mozgatható elektródájával való kapcsolatában különbözik, mely ugyancsak újszerű ágyazást tüntet föl. A találmány mibenlétének megismertetésére, annak példaképpeni foganatosítási alakját a mellékelt rajz 1. ábráján alsó nézetben tüntettük föl, a 2. ábra az I—I vonal szerinti metszet, a 3. ábra a II—II vonal szerinti metszet, a 4. ábra részletrajz, az 5. ábra az új berendezés célszerű kapcsolását tünteti föl vázlatos ábrázolásban. Az (1) talplemez egyik oldalán alkalmas helyen három permanens (2) mágnesből álló tömb van alkalmazva. A pólusvégekre ismeretes módon a (3) pólussaruk vannak ráhelyezve és pedig ezek olyképpen vannak meghajlítva, hogy a pólusfölületek konvergálnak. Ezen pólussaruk mindegyike (4) elektromágneses tekerccsel van ellátva, melyek menetei egyfelől egymással vannak összekötve, másfelől az (5) csatlakozókapocshoz vannak kapcsolva. A pólusfölületek közölt van a (6) horgony elrendezve és olyképpen van kiképezve, hogy lehető rövid hidat képez az egyik pólusról a másikra áramló erővonalak számára.-A (6) horgony tehát a pólustól pólusig futó erővonalakra merőleges irányban terjed és gerendához hasonlóan két támasztékra van ágyazva, melyet egy erő terhel meg. Emellett azonban a két támaszték eltérő szempontok szerint van kiképezve és pedig az egyik oldal (7) forgó csapágy gyanánt, mely körül a horgony elforoghat, anélkül, hogy vetődése vagy harántelforgatása következhetnék be, viszont a másik oldalon támaszték van, melynek a horgony (9) nyelvvel támaszkodik neki. A forgó csapágyat a (25) bak képezi, melybe a horgony (7) agyával (8) csúcscsavarok segélyével van behelyezve. A másik végéhez többé vagy kevésbbé rugalmas anyagból való (9) nyelv van hozzáerősítve, mely a horgonynak a pólusok felé irányuló mágneses vonzódása következtében a (10) támasztékra támaszkodik. Ezen támaszték, mely él alakjával bír, a (11) báícon van: alkalmazva. A (6) horgonynak a pólusfölületekhez képest való beállítására a (10) támaszték elállítására alkalmas berendezéssel bír, mely tetszőlegesen lehet kiképezve. Miként a 4. ábrából látható, az él a kis (32) lemezre van helyezve, mely vezeték segélyével a (11) bakon pontosan párhuzamosan eltolható. Az eltolatást a (13) állítócsavar segélyével eszközöljük. A horgonyemelőn a (14) rúd van megerősítve, mely az (1) talplcmezen átnyúlik és a leírt mágnesrendszernek az (1) talplemez másik oldalán elrendezett (15) mikrofonnal való kapcsolatát képezi. Ez utóbbi néhány (23) megerősítő szögvas segélyével olyképpen van elrendezve, hogy hanglemezével az (1) talplemez felé van fordítva. Ismeretes módon példaképpen a (16) tokból áll, melynek fenekén a szigetelő (17) tárcsa közbeiktatásával a (18) széntömb van megerősítve, mely a (19) szénrekeszekkel van ellátva. Drótkapcsolat megerősítésébe a széntömb a (20)
