78055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízalatti hanjeladók működtetésére

— 3 -előidézni, akkor ennek a követelménynek a találmány szerint azáltal teszünk eleget, hogy a rótorban a hangnyilásokon kívül egy másik nyíláskoszorút alkalmazunk, amelyből az üzemvíz szintén kiáramolhatik, de amelynek nyílásai akként vannak méretezve, hogy hangzás nem következik be. Ez a második nyíláskoszorú együtt hat a sztátorban és a tolattyúban elrendezett nyílásokkal, amelyek célszerűen ugyanazon szektor mentén vannak elhelyezve, mint a hangnyílások. A találmányi gondolatnak vízalatti korongszirénákra való alkalmazásánál, amennyiben ezek a szirénák belülfekvő rotorral vannak fölszerelve, különösebb nehézségek nem lépnek föl. Csak arról kell gondoskodnunk, hogy a rótortengely a mótortengellyel olymódon kapcsolódjék, hogy előbbinek hosszirányban való eltolódása következhessék be. Ha ilyen sziréna kíviilfekvő rólorral van ellátva, kevésbbé egyszerű szerkezetekhez jutunk. A találmány tezerint a rótor külső fölületére hydraulikus úton gyakorolhatunk ellennyomást, amihez azonban minden körülmények között, akár magát az üzemvizet, akár más folyadékot alkalmazunk, külön megkerülő csővezeték vagy más bonyolult szerkezet szükséges, amely általában csak helytálló szirénáknál alkalmazható. Ha a kíviilfekvő rotorral bíró korongszirénánál a szirén tokjának kitolhatása válik szükségessé, úgy a találmány értelmében a rotornak a sztátorhoz való szorítása célszerűen rugóerővel történhetik. A találmány szerinti odaszorulás kónikus-, illetve kúp- vagy golyósszirénáknál is könnyen foganatosítható, minthogy a szirénák ezen fajai a dob- és korongszirénák közötti átmeneti alakok gyanánt foghatók föl. Ennek megfelelően ezeket az egyik vagy másik szempont szerint képezzük ki, aszerint, hogy az egyik vagy másik főtipushoz állanak közelebb. ÍA mellékelt rajzokon a találmány tárgyának több foganatosítási példája van íöltüntetve és pedig az 1. ábra a találmány szerinti szirénaberendezést mutat vázlatosan, a 2—12. ábrák a szirénának a rótor és sztátor közötti lömítőnyomás előállítására szolgáló egyes megoldásait mulatják nagyobb léptékben, ahol is a 2. ábra külső rótoral és belső tolattyúval biró sziréna hosszmetszete ; a 3. és 4. ábrák metszetek a 2. ábra I—I, illetve II—II vonalai ezerint ; az 5. ábra belső rótorral és külső tolattyúval biró oly dobsziréna hosszmetszete, amelynél a rótornak a sztátorhoz való szorulása csak hangzás közben foganatosítandó; a 6. ábra metszet az 5. ábra III—III vonala szerint ; a 7. ábra belső rótorral és külső tolattyúval biró dobsziréna hosszmetszete, amelynél állandó odaszorításról van szó; a 8. és 9. ábrák metszetek a 7. ábrának a IV—IV, illetve V—V vonalai szerint; a 10. ábra belső rótorral és külső tolattyúval biró korongsziréna hosszmetszete; a 11. ábra külső rótorral és belső tolattyúval biró korongsziréna hosszmetszete; a 12. ábra külső rótorral és belső tolattyúval biró, kitolható teljes korongsziréna hosszmetszete ; a 13. ábra vákuum alatt működő, csörgedeztetőlapokkal és csöpögtetőberendezéssel ellátott szellőztetőberendezés hosszmetszete ; és a 14. ábra az üzemfolyadéknak kavaróművel é£ centrifugálókészülékkel •való szellőztetétésére szolgáló berendezés hosszmetszete. Az 1. ábra szerint a berendezés összes részei, elsősorban a nyomóközeg szivattyúja és az ezt tápláló vezeték a víz színe alatt vannak elrendezve. Ennek folytán a külső víz a (b) hajófalhoz kapcsolt (a) vezetéken át olyan nagy külső nyomással lép be, hogy a (c) szivattyúnak nem kell levegőkiválási okozó szívóhatást kifejtenie. A szállított nyomóvizet a vezetékcsöveknek minden harántmetszet változásának elkerülésével a (d) nyomóvezetéken ál az (e) szirénához vezetjük. Ez utóbbi a rajz szerint külső sztátorral biró, helytálló dobsziréna gyanánt van kiképezve és az (f) hajtómotorral közvetlenül van kapcsolva, a sziréna a külső vízzel a (g) hangnyílás útján közlekedik. Az üzemi nyomóvíz a sziréna hangzása közben az (R) rótor (Lr), az (S) sztátor (Ls) és a (V) tolattyú (Lv) hangnyílásain és a (g) hangnyíláson át áramlik kifelé, míg a sziréna hangnélküli állapotában az (e) sziréna (J) fenekén lévő (h) nyílásokon az (N) mellékkieresztőn az. (S) sztátor (Sn) és a (V) tolattyú (Sv), ebben az állapotban szabaddá tett nyílásain keresztül folyik el. Hogy már most a szirénában a rótor és a sztátor között tökéletes tömítést érjünk el, a találmánynak megfelelően nem elégedünk meg rótornak a sztátorba való becsiszolásával, minthogy az így elért hatás nem elegendő, hanem az üzemvíz nyomását használjuk föl a rótornak a sztátorhoz való szorítására, miáltal állandóan tökéletes tömítést érünk el. Világosabban látható ez a 2—12. ábrákból. A 2. ábrán (R) a rótor, amelyet a (W) tengely hoz forgásba és ekkor ismert módon az (S) sztátoron mozog, amelynek belsejében viszont a hangzás megindítására és megszüntetésére szolgáló (V) tolattyú forgatható. A tolattyú mozgatása szintén ismert módon egy a (W) tengelyt körül-