78032. lajstromszámú szabadalom • Műkar

utóbbira, illetve a (125) csapra a (128) csavar­rugók hatnak, melyek erősebbek a tekercselt (101) rugónál; a (128) rugók másik végeikkel a (97) harántcsap meghosszabbításaira vannak akasztva, mely harántcsap a (122, 123) csappanó­kilincs tengelyét képezi. A készülék következőleg működik: Nyugalmi helyzetben a (96, 961) kengyelek any­­nyira oldalt vannak lendítve, hogy a 122, 123) csappanókilincs a 89 ívdarab (891) toldatára tá­maszkodik, minek következtében ezen kilincs lép­csős (122) karja a (124) lemezrugó hatása ellené­ben le van sülyesztve és a (100, 1001) támasztó­karok (118) összekötődarabja alatt van betolva ; az erősebb (128) csavarrugók a (127) utánfeszítő­­emeltvűt a (89) ívdarabtól távoltartják. Ha most a vállcsukló mozgatása által a (30) húzószervre húzást gyakorolunk, akkor ezt a húzást, mely rendesen gyengébb, mint a (128) csavarrugók feszültsége, a (126) csuklórúd és a (127) utánfeszítőemeltyű a (96, 961) kengyelekre viszi át. Utóbbiak (98) tengelyük körül- elforgat­talak és a (122, 123) csappanókilincs az ívdarab (891) toldatától eltávolodik. A kengyelek forgása által a (97) harántcsap vastagabb része a (100, 1001) támasztókarokra támaszkodik és ezeket magával viszi, amidőn a (90) zárókilincs a (89) ívdarab fölött csúszik. A kengyelek által szintén magukkal vitt (121) le­mezrugó emellett már a forgásirány értelmében oldalt ki van hajlítva, miáltal megfeszült, úgy hogy. a (120) villáskart elforgatja és a (119) tengety által Arele mereven összekötött (90) záró­kilincset, illetve ékdarabot a (89) ívdarab foga­zott, illetve sima kerületéhez szorítja. Ha ezen forgómozgás által a műkéz ujjai be­­hajlíttatlak és azzal a megfogandó tárgyhoz ér­lek, akkor a (30) húzószervre gyakorolt további húzás által a (127) utánfeszítőemeltyű elforgal­­talik, miközben a (128) csavarrugók megfeszit­­tetnek. Az utánfeszítőemeltyű fogával vagy ék­darabjával a (89) ívdarabba kapaszkodik és feszítőrúdszerű hatást gyakorol, miáltal a ken­gyelek tovább forgatlatnak és ezáltal az ujjak fokozott szorítónyomással a megfogott tárgyhoz szoríttatnak. Hogy ezt a nyomást még jobban fokozzuk, a húzószervet csak annyira engedjük utána, hogy a (128) csavarrugók kezdeti feszültségüket vegyék föl és emellett a (127) utánfeszítőemeltyűt a (89) ívdarabból kikapcsolják vagy attól eltávolítsuk. Ezután a (30) húzószervre gyakorolt újbóli hú­zás által ismét létrehozhatjuk az utánfeszítő­emeltyű feszítőrúdszerű hatását és így a kengyel­párt az ívdarab mentén újból tovább mozgathat­juk. Eközben a (90) zárókilincs mindegyik moz­gásánál a beállított helyzetből való visszaforgást meggátolja. Ha a szorítást meg akarjuk szüntetni és a ke­­£ zct ki akarjuk nyitni, akkor a (30) húzószervet tartósan utánengedjük úgy, hogy a (128) rugók után a (101) rugó is működésbe jön és a (102) csapra gyakorolt nyomása következtében a (90, 961) kengyeleket kezdeti helyzetükbe visszafor­gatja. Emellett a kengyelekkel együtt mozgatott (122, 123) csappanókilincs a zárókilincs vagy az ékdarab által rögzített (100, 1001) támasztókarok (118) harántdarabja alól kilép és lépcsős (122) m karját a (124) rugó ezen harántdarabba becsap­­( pantja. Egyúttal a (121) lemezrugó a másik oldal ' felé hajlíttatott és így ellenkező értelemben van j megfeszítve. ;! Ha most a (30) húzószervet ismét meghúzzuk, akkor a (100, 1001) támasztókarnak a (122, 123) i csappanókilincs által való tovavitele következté­ben a (90) zárókilincs (vagy az ékdarab) teher- J mentesíttetik és az előbb megfeszített (121) lapos- 1 rugó képes lesz a kilincset vagy az ékdarabot az I ívdarabtól eltávolítani, mire a húzószerv újbóli utánengedése által az egész záró- és utánfeszítő­­készülék kezdeti helyzetébe visszatérhet és pedig a (98) tengelyre forgatóan ható (103) rugó segít­ségével. * Oly esetekben, melyekben az utánfeszítés nem kívántatik okvetlenül, a (127 emeltyű elhagyható és a (30) húzószervvel összekötött (126) csukló­rúd közvetlenül kapcsolható össze a (96, 961) kengyelpárral. ^ Szabadalmi igények : 1. Zárókészülék az ujjaknak behajlított állapot­ban való rögzítésére a 70969. számú szabada­lom szerinti műkaroknál, azz,al jellemezve, hogy a (100, 1001) támasztókarokon forgat­ható (90) zárókilincs (vagy ékdarab) a (121) lemezrugó hatása alatt áll, mely a kilinccsel vagy ékdarabbal összekötött (120) villáskarra hat és a (89) fogazott vagy sima ívdarab men­tén mozgatható, a (30) húzószerv által köz­vetlenül vagy közvetve forgatható (96, 961) kengyelpárra van erősítve, mely kengyelpár rugóhatás alatt álló (122, 123) csappanókilin­cset tart, mely a zárókészülék kezdeti helyze­tében az ívdarab (89l) toldatára való fölfek­vése következtében a (100, 1001) támasztó­karokat összekötő (118) harántdarab alá van tolva, úgy hogy a húzószerv meghúzásánál a támasz,tókarok a kengyelpár forgásánál csakis a (97) kilincstengely által vitetnek tova és a (90) zárókilincs (vagy az ékdarab) a megfeszülő (121) lemezrugó által az ívdarab felé szorítta­­tik, hogy a húzószerv utánengedése folytán a zárást létrehozhassuk mihelyt az ujjak a behajlítolt helyzetbe hozattak és a meg­fogandó tárgyhoz értek. 2. Az 1. igénypont szerinti zárókészülék kiviteli alakja, jellemezve a (96, 961) kengyelpáron NYOMD

Next

/
Oldalképek
Tartalom