78016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brómmetilelőállítására metánból
kondenzálócsöveknek erősen hűtött rendszerébe vezetjük, amelyben az +4.5 fok forrpontú brómmetillé sűrűsödik. Az át nem alakult metán gázalakban távozik és azt ismét visszavezetjük az első vagy pedig egy második brómozó csőbe, hogy a gáz kihasználását tökéletesítsük. A brómozást igen sokáig folytathatjuk, anélkül, hogy a brómozó csövet újból friss vassal kellene tölteniimk, mert az azokban képződő vasbrómürbrómid az alkalmazott hőmérsékleten kevéssé illó és ezen bromid csekély mennyisége is elegendő katalizátor gyanánt. A brómmetil aránylag nem nagyon alacsony forrpontja miatt minden nyomóedényben kényelmesen tárolható és nagy fajsúlyánál fogva alkalmazása gazdaságilag is kedvezően alakul. A vas azokban a készülékekben, amelyekben a metán átalakulása brómmetillé és brómhidrogénné végbemegy, teljesen azonos eredménnyel helyettesíthető csekély mennyiségű rézzel (fémoxid-, karbonát-, bromid stb.) nikkellel, kobalttal ezen fémek elegy elvei vagy vegyületeivel vagy pedig más fémekkel vagy fémvegyületekkel is, amelyek több vegyértékfokozatban jelentkeznek. Azon gázelegy összetétele, amely a kontaktuskészüilékekből távozik, függ a metán gázsebességétől és azon brómréteg magasságától . és hőmérsékletétől, amelyen a gáz átáramlik. Nagyobb gázsebesség esetén a kontaktusréteg hőmérséklete megfelelően növelendő. 20 mm átmérőjű és 250 mm. fütőhosszúságú csövekkel percenként 5 liter és több gázsebességgel dolgozhatunk anélkül, hogy fölhasználatlan bróm maradna vissza Percenként 2 liternyi meíánáramsebesség és 5.6 cm. brómrétegmagasság esetén olyan gázelegyet kapunk, amely térfogat szerint körülbelül felerészben brómhidrogénből és brómmetilből, felerészben pedig változatlan metánból áll. Ha a brómréteget, amelyen a metánt keresztülvezetjük, melegítjük vagy más módon gondoskodunk arról, hogy a metángázáram brómmal túlteiíttessék vagy ha kész brómmetilből és brómból gázelegyet készítünk és ezt a gázelegyet a felismertetett körülmények között kontaktkészüléken vezetjük keresztül, akkor metilénbrómid is képződik, amelyhez növekedő brómtartalommal brómoform is csatlakozik. Hasonlóképen kész brómmetil klórgázzal kontaktusanyagok behatásával vagy enélkül 100 fokon fölüli hőmérsékleten oly módon szubsztituáltatik, hogy egymás mellett brómklórmetán. brómdiklórmetán és brómtriklórmetán képződik. Ezen anyagok között a dibrómmetán és a brómklórmetán, amelyek egymástól távoleső forrpontjaik következtében teljesen elkülöníthetők az esetleg hozzájuk keveredett alacsonyabban vagy magasabban halogénezett termékektől, azért különösen értékesek, mert vízzel hevítve nyomás alatt kvantita'tive formaldehiddé alakulnak át. Bázisok hozzáadása ezen utóbbi átalakulásnál bizonyos körülmények között technikailag előnyös, mert a bázisok a leválasztott brómhidrogént lekötik és ily módon vas nyomóedények alkalmazását teszik lehetővé ólmozás vagy más efféle nélkül. 2. példa: Metángázt vagy metántartalmú gázelegyeket olyan 20—25 cm. magas brómrétegen vezetünk keresztül, amelyet 40 fok fölé melegítettünk. A brótntartalmú elegyet azután 200 fok hőmérsékletek fölött csekély mennyiségű vassal, rézzel, kobalttal, nikkellel fémes alakban vagy azok vegyületei alakjában vagy ezen fémek vagy vegyületeik keverékeivel ellátott kontaktuskészülékeken vezetjük keresztül. A brómhidrogénből, brómmetilből, metilénbromidból és kevés bromoformból álló gázelegyet először hűtött vizen vagy lúgon vezetjük át, amely folyadékok a brómhidrogént kémiailag lekötik és a metilénbrómid egy részét és a bromoformot olajos alakban kicsapják.
