77999. lajstromszámú szabadalom • Ejtóernyőelrendezés
- A Áz (s9) hasítékon (9. ábra) a (Bl) mellöv vastagságában a mellöv egyik végét átfűzzük (9. ábra) és összevarrjuk. Az öv zárására a (Bl) mellöv másik végét előbb belülről az (s6) hasílékon (9. ábra), azután az (s7) hasítékon (9. ábra), majd ismét az (s8) hasílékon (9. ábra) vezetjük át, áthajlítjuk, az (s6) hasítékon visszavezetjük és áthurkolás segélyével a (Bl) mellövön megerősített peeken biztosítjuk. Ezl az (s5) mellcsat (9. ábra) a kísérletek tanúsága szerint a keletkező nagy súrlódási erők következtében a mindenkori mellöv szakítási szilárdságát meghaladó igénybevételnek is megfelel. Az előzőkben leírt ejtőernyőelrendezés (hátvánkosejtőernyőelrendezés) a következőképpen működik : Az összecsomagolt ejtőernyőelrendezést a vállövek segélyével hátzsák módjára a hátunkra vesszük és a mellöv segélyével szorosan fölcsatoljuk. A négy combövet a leírt módon a két fölső lábszár köré helyezzük és a záróberendezés segélyével zárjuk. A (II) segédejtőernyőelrendezést, mely tartózsinórjai segélyével a (D) acéldrót (J) hurkában van megerősítve (6. ábra), körülbelül kézszélességben haj;juk össze. A segédejtőernyőelrendezés tartózsinórjait a leugró egyén vállai fölött vezetjük el (11., 12. és 13. ábra) és az összehajtogatott segédejtőernyőt a test és a mellöv közé úgy toljuk be, hogy a jobb kéz segélyével könynyen kihúzható legyen (12. ábra). Ha az ejtőernyő használatára kerül a sor, úgy az illető pilótának (megfigyelőnek) mindenekelőtt az ülésen rögzítő csatolóövektől kell magát megszabadítania. A leugrásnál két lehetőség következhet be : 1. Leugrás vízszintesben vagy ívben haladó gépről. Ebben az esetben a pilóta (megfigyelő) a repülőgépben föláll (esetleg az ülésre rááll), a teste és a mellöv közé dugott segédejtőernyőelrendezóst kihúzás útján oldja és maga fölött hátradobja. Ebben a pillanatban a légnyomás által a magasba szorított segédejtőernyő elrendezés a csomagolóburkolalot a (D) acéldrót (6. ábra) kihúzása által nyitja, a főejlőernyőt nagyon rövid idő alatt (kísérletek szerint 2 másodperc alatt) kibontja és a főejlőernyőelrendezés a rajtafüggő terhet fölemeli és hordja. Ezalatt a repülőgép saját sebessége következtében annyira eltávolodott az ejtőernyőelrendezéstől, hogy az alálebegés minden veszély nélkül bekövetkezhet. 2. Leugrás merőlegesen lezuhanó gépről (hordfeliilettörés, dugóhúzó slb.). Ebben az esetben a pilótának (megfigyelőnek) fejjel előre kell magát a függélyesen lezuhanó, előrehajló gépről ellöknie. Az ellökés előtt szintén a segédejtőernyőelréndezést kihúzás által kell oldani, kézzel szorosan tartani és a szabad zuhanás pillanatában a lezuhanó gép elhagyása után hátrafelé maga fölöLt elepgedni. A légellenállás által kinyitott segédejtőernyőelrendezés a csomagolóburkolatot a (D) acéldrót kihúzása által nyitja, a főejtőernyőelrendezés kinyílik és a terhet hordva a levegőben lebeg. A főejtőernyő és a teher között elrendezett fékberendezés az első terheléslökést fölveszi és megakadályozza a rajta függő személy hirtelen erős igénybevételét vagy az egyes ejtőernyőrészek túlerős megterhelését1 . Szabadalmi igények: 1. Ejtőernyőelrendezés segédejtőernyővel, azáltal jellemezve, hogy az ejtőernyő csomagolóburkolatát a kizárólag légnyomás következtében kinyíló segédejtőernyő bontja ki, mire a tulajdonképpeni ejtőernyő szintén kizárólag a légellenállás behatása alatt a repülőgéptől függetlenül önműködően nyílik. 2. Az 1. igényben Védett ejtőernyőelrendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a segédejtőernyő a leugró egyén testén annak kezeügyében van elrendezve oly célból, hogy maga a leugró egyén által bármely közbenső elem használata nélkül működlelhető legyen. 3. Ejtőernyő, azáltal jellemezve, hogy a selyemsávok hosszirányban egymáshoz viszonyítva eltolt szakaszokra vannak osztva az esetleges hosszirányú szakadások korlátozása céljából. 4. Az 1. igényben védett ejtőernyő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy fölületén hullámvonal- vagy zegzugvonalakban haladó szalagok vannak olymódon megerősítve, hogy az ejtőernyőfölületek merevílésére szolgálnak és az esetleges szakadásokat vagy más sérüléseket korlátozzák. 5. Ej;tőernyő, azáltal jellemezve, hogy tarlózsinórjainak egyesítési pontja közelében több zsinór van olymódon elrendezve, hogy áztok minden egyes tarlózsinórt körülfonnak és az ejlőernyő tartózsinórjai számára korlátolt mértékben utánaengedő foglalatot alkotnak, oly célból, hogy a tartózsinóroknak az egyesítési pont közelében való összekuszálódása megakadályoztassák. 6. Ejlőernyő, azáltal jellemezve, hogy az önmagábanvéve ismert fékrugó egyik vége az ejtőernyő tartózsinórjait egyesítő, kengyelalakban kiképezett: részbe van akasztva, míg a rugó másik, kengyelalakú vége átvivőkötélen van keresztülvezetve, melynek mindkét vége a mellövön van megerősítve. 7. Fékberendezés, azáltal jellemezve, hogy az ejtőernyő tartózsinórjaifc egyesítő részen határoló- és főtartókötél van keresztülvezetve,
