77999. lajstromszámú szabadalom • Ejtóernyőelrendezés

Megjelent 11)21. évi május lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77999. szám V/h. OSZTÁLY. Ejtó'ernyőelrendezés. UNZ MAX KERESKEDŐ M/M. FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1919 október hó 7-ike. Elsőbbsége 1918 október hó 30-ika. A háború folyamán ejtőernyőknek alkalmazása a pilóta és a megfigyelő biztonsága érdekében föltétlenül szükségesnek mutatkozott. Különösen az az esel jött emellett tekintetbe, mikor a repülőgép lövés állal fölgyújtva lezuhant vagy valamely okból kifolyólag kormányozhatóságát elvesztette. Ezen szükséglettel különböző rendszerű ejlőernyőszerkezetek alkalmazása által már számoltak. Az ejtőernyőt emellett vagy esőszerű tokban helyeznék el a repülőgép törzsében, vagy mint úgynevezett ülőpárnaejtőernyőt, illetve mint hátizsákejtőernyőt képezték ki. Az ejiőernyő nyitása általában kétféle elv szerint történt. 1. A repülőgéptől függő nyiiás a légellenállás által minden más segédeszköz nélkül és 2. nyitás mechanikus berendezések, mint rugók, ollók, sűrített levegő slb. állal, szintén a repülőgéptől függően. A függő viszony abban állott, hogy az ejtőernyő mindenkori csomagolását egy a repülőgépen és az ejtőernyőn megerősített összekötő elem, pl. kőtél vagy hasonló a leugrás okozta húzás folytán nyitotta. A mostanáig ismeretessé vált hátizsákejtőernyőelrendezéseknél a tulajdonképpeni nyitást vagy ollók létesítették, melyek rugóhatás útján nyitáskor egymástól gyorsan ellávolodtak vagy sűrítélt levegő, mely az ejtőernyő alsó peremét fújta föl. Az ilyen kiilön nyitószerkezetekkel ellátó'.t ejlőcrnyőelrendezések alkalmazása természetesen ezen szerkezeteknek gyakran hibás működésétől függ. A jelen ejlőernyőelrendezés teljesen független az ilyen nyitószerkezetektől, valamint a repülőgéptől is és szerkesztése az asperni repülőtéren tábori íölszerelésű ejtőernyőelrendezésekkel és 80 kg. súlyú ledobható bábokkal végzett számos kísérlet alapján történt. Ezen ejtőernyőelrendezés lényege abban áll, hogy az ejtőernyőelrendezés nyitása a repülőgéptől teljesen függetlenül, illetve a repülőgéppel való minden összeköttetés nélkül és minden mechanikus nyilóberendezés nélkül történik. Azok a különböző hátrányok tehát, mint a működtelő kötél (működtető elem) összekuszálódása, elégése, elszakadása, illetve a működésnek azon okból való elmaradása, hogy a leugró egyén a repülőgépről nem tud lejutni, ki vannak zárva. Az utóbbi eset, mint azt különösen a harctéri tapasztalatok igazolták, függélyes lezuhanásoknál (szárnylöréseknél stb.) következett be. Az ejlőernyőelrendezés a következő részekből áll: a tulajdonképpeni (F) ejtőernyőből (1. ábra), az ejlőernyőelrendezés és a teher közötti (B) fékberendezésből (1. és 2. ábra), a (P) csomagolóburkolatból (4., 5. és 6. a (II) segédejlőernyőelrendezésből (6. ábra) és az ővszerkezelből (8., 9. és 10. ábra). A különben ismert módon selyemsávokból öszszetelt (F) ejtőernyő különös jellemzője annak fölső oldalán körülbelül a sávhosszak háromnegyedrészéig érő, hullámvonalakban íölvitt (L) vászonszalaghálózat (1. ábra). Ez a hálózat az ejtőernyőelrendezés merevítésére szolgál és az esetleges szakadások (lövések okozta lyukak stb.) szétfeszülését korlátozza. ábra), és 7.