77965. lajstromszámú szabadalom • Összahajtható szállítóláda
3 alkalmazva, meHyek a fenék megfelelő kivágásaiban foglalnak helyeit és kifelé szűkülő (8) hasítékokban végződnek. A láda (1) és (2) hosszfalai a (7) füleknek megfelelő pontokon, a végeiken kiszélesedő (9) horogrészekkel vannak ellátva (10. ésJl. ábrák). A fülek ás horogrészek akként vannak elrendezve, hogy a láda qldalrószei vízszintes helyzetben a fenék füleibe kényelmesen beakaszthatók és a fölállítás alkalmával a fenekek szélén élükre állanak, úgy hogy már ezáltal is biztosítva vannak horogrészeiknek a fenék füleiből való kicsúszása ellen és pedig azon megfeszítésnél fogva, amelyet a kapcsolat a fölállítás alkalmával szenved. Az (1) és (2) hosszrószek belső oldaluk végein a keskeny (10, 11) vezetékekkel vannak ellátva, melyeken a (3) ós (4) harántfalak a hosszfalak közé tolhatók (3. ábra). Az utóbbiak fölső szélén Ggy-egv szalagvasból vagy másefféléből kéiszült lapos (12) horog van megerősítve, melyeknél fogva a harántfalak a láda összeállítása alkalmával a hosszfalak fölső éleit körülfogják és ezeket ily módon kifelé való ledőlés ellen biztosítják. A (6) födél harántléceinek mellső végén horogaflakúan meggörbített (14) vaspántok vannak beeresztve. Ha a (6) födelet a ládára rá akarjuk erősíteni, akkor a (14) pántok horogalakú végeire (15) kengyeleket akasztunk rá, melyeket a födéllel együtt erősen lefeszítünk a ládára és pedig az (1) és (2) hosszfalakon alkalmazott emeltyűszerkezetek segélyévei!', melyek a következőképen vannak kiképezve: A hosszfalak megfelelő pontjain (16) alsó pántok vannak megerősítve, melyeken a (17) csap körül lengethető (18) fölsőrész van elrendezve. Ezen (18) fölsőrészire a (15) kengyel csuklósan és excentrikusan akként van fölerősítve, hogy ha a (18) fölsőrészt lecsappantjuk, akkor ennek folytán a (15) kengyel a palackzáraknál ismeretes módon lehúzódik. Az emeltyűszerkezeteknek (18) fölsőrésze, valamint (16) alsórésze — amint az különösen a 7—9. ábrákon látható — U-keresztmetszetű vasból készülnek és a (17) csap a 6. és 7. ábrákon látható módon mindkét (16, 18) rész oldalfalain van átillesztve, mimiellett ezeknek szabad, végein lyukak is vannak alkalmazva a (19) plombazsineg átfűzése céljából. Ha a (18) fölsőrész a (16) alsórészre le van csappantva, úgy az előbbi az utóbbi nák fölerősítésére szolgáló szögeket vagy csavarokat lefödi ós megvédi. A 14—22. ábrákon nagyobb léptékben és távlati ábrázolásban további foganatosítási alakok vannak föltüntetve, melyek a ládarészek összeköttetésére, az elzárásra és a csomagolásra vonatkoznak. A 19. ábra szerint a csuklósan ható öszszeköttetések az (1) és (2) részekből állanak. A szögvastól készült (1) részt (3) hátsó részével a ládadeszkára erősítjük föl, míg az (1) résznek mellső (4) vége közepén az (5) teknővé van kiképezve. A ki 1 i ii cspajzsszerűeri alakított, a megfelelően kivágott fába beeresztett és a (6) hasítékkal ellátott (2) rész, (7) szélével a deszka szélét körülfogja és a deszkán a (8) szögek segélyével van megerősítve. Ezen részeknek egymáshoz képest csuklós összeköttetése oly módon áll elő, hogy a (4) mellső résznek a (6) hasítókba való betolása és besiilyesztése után az (5) teknő a (2) rész szélét átfogja, oly módon, hogy az egyébként szilárdan összefüggő részeknek csuklós mozgása válik lehetővé. Hasonló módon hat a 14., 15. és 16. ábrákon föltüntetett az egymással összekötött (8) és (9) részekből alkotott (10) zár. A (8) rész, melyet a (11) rúgó a zár nyitott helyzetében hátra szorít (15. ábra), a .(12 és 13) karok révén (14. ábra), amelyek a (14) hasítékokon át vezetődnek, a (15) csap körül lengethető, U-alakú (16) kengyellel van összekötve. Ha már most a ládát el akarjuk zárni, akkor a (4) mellső résznek a (17) kivágásba való betolása ós a (16) kengyeli lecsappantása után az (5) teknő az ezzel való kapcsolódásra kiképezett (18) részre húzódik ós lefeszítés révén helyzetében biztosíttatik.
