77960. lajstromszámú szabadalom • Gyujtószerkezet robbanófegyverek számára
Az (1, 2) furatokat kb. középen a (6) tárcsa osztja föl, mely a gyúszöget átbocsátó nyílással bir; a furat belsejében ezalatt a (7) anyacsavarmenetbe csavarható a (d) gyújtótöltény (8) feje. Az átfúrt (8) fejbe ismert módon van a (9) gyutacs megerősítve, mely a gyúszög rácsapódásakor a töltényt gyújtja. Az (1, 2) furatok fölső részébe vannak az önütő gyúszögszerkezetek betolva. Ezek ismert módon a fölülzárt, hengeres (e) hüvelyből állanak, melynek ürege a hossz alsó harmadán (11) kúpos átmeneti fölüleltel, az alatt pedig nagyobb átmérővel bir. A hüvely alsó végének csavarmenetébe a (12, 13) részekből összecsavart átfúrt zárórész van becsavarva, mely szabadon vezeti az (f) gyúszögszárat. Ez utóbbi a (14) rúgó hatása alatt áll, mely alsó végével a (15) gyúszögszárkarimához, fölső végével pedig a (12) rész karimájához támaszkodik. Az (f) gvúszögszár mozoghatóságának alsó halárát a (13.) rész pereme határolja. Az (f) gyúszögszár fölső végéhez feks-zik a hengeres (g) kalapács, melynek alsó végén lévő harántfuratában eltolódhatóan van vezetve a (h) harántszög, amelyet a kalapácsra erősített (16) laprúgó mindig az (e) hüvely belső fala felé szorít. A (g) kalapács alsó vége axiális hengerfurattal bir, melynek átmérője az (f) gyúszögszár átmérőjének felel meg. A (h) harántszög is akkora furattal bir, hogy a szög megfelelő eltolódásakor az (í) gyúszögszár a fufraton áthaladhat. A (17) rúgó a (9) kalapács és az (e) hüvely Jölső vége közé van illesztve. Az (1, 2) furatok olyan hoszszúak, hogy a nem feszített állapotban lévő önütő gyújtószerkezet úgy illik beléjük, hogy az (f) gyúszög hegye a (9) gyutacshoz fekszik, míg az (e) hüvely domború fölső vége épen eléri a (b) kupakot. Az (a) hüvely továbbá a (18, 19) légfuratokkal bir, melyek az (1, 2) furatokkal párhuzamosak, fölül a (b) kupak alatti (20) űrbe nyílnak, alul pedig derékszögben vannak elkanyarítva, úgy hogy (4. ábra) az (a) hüvelynek a (c) födélbe való illesztése után a (21) nyomólégtérrel közlekednek. A gyújtószerkezet működési módja a következő: A torpedó lancirozásakor a torpedógép önműködően megindul s a nyomólégtarlályból egy csővezetéken nyomólég jut a (21) égési térbe s innen a (18, 19) csatornákon át a (20) kupaküregbe. A levegő az (e) hüvelyeket előrecsapja (6. ábra), miáltal a (17) rúgó összeszorul, a (g) kalapács pedig a (h) harántszöggel és (f) gyúszöggel együtt mozdulatlan marad mindaddig, míg a (h) harántszöget a (11) ferde fölülel a (16) rúgó ellenére annyira tolja oldalt, hogy a (h) harántszög furata egybekerül a (g) kalapács alsó végének fura'.ával s az (f) gyúszögszár áthaladását megengedi (7. ábra); e pillanatban az összenyomott (17) rúgó nagy erővel előrecsapja a (g) kalapácsot, miközben az (f) gyúszögszár áthalad a (h) harántszög és a (g) kalapács furatain s erős ülést kap, amely folytán a (9) gyutacs s ezáltal a (d) töltény gyújtatik (8. ábra). A töltény szúrólángja ezután a fűtőszérkezetbeii lévő gázokat gyújtja. A (6) tárcsa fölött az (1, 2) furatokban lévő levegő a (22) oldalfuratokon ál léphet ki, melyeket merülőkészülékeknél (23) gummigalléfral födünk le, mely a nyomólégnek kilépését megengedi, víznek a furatba való hatolását azonban nem. A találmány szerinti gyújtópiszlolyt lehetne természetesen csak egy, vagy pedig kettőnél több furattal és önütő gyúszögszerkezettel ellátni; két vagy több egymástól teljesen független ütőszerkezet természetesen fokozza a megbízhatóságot. Ismeretesek ugyan már olyan gyújtószerkezetek, melyeknél egyidejűleg süttetik el két töltény; ezeket azonban egy közös ülőszerv gyújtotta, úgy hogy ezen ütőszerv csiilörtöke egyúttal a töltények csütörtökét is okozla, úgy hogy a kettős töltényelrendezés remélt előnye nem állt be. A találmány tárgyánál ellenben mindegyik ülőszerkezet önmagában zárt, független készülék s az egyiknek csütörtöké az ugyanazon gyújtópisztolyba helyezett másik szerkezet helyes működését semmiben sem befolyásolhatja. Mindegyik szerkezet könnyen szerelhető* ki és helyes működése könnyen ellenőrizhető. Ügy az egyszerű, mint a többszörös ütőszerkezei úgy is képezhető ki, hogy mindegyik gyújtótöltény számára két vagy több, egymásután működő ütőszerkezetet alkalmazunk, mint ez a 9. ábrán látható. Az első, fölső (el) ütőgyújtó, mely tehetetlenség, külső túlnyomás vagy bebocsátott .nyomóközeg által működtethető, az (1) gyutacsot gyújtja, mely viszont a második, alsó (e2) szerkezetet, ez pedig a (d) töltényt gyújtja. A második ütőgyújtó működtetése természetesen gyutacs helyett egy szelep nyitása, egy biztosíték oldása, vagy más mód révén is váltható ki. Lehetne az (el, e2) szerkezeteket egymás mellett is elrendezni, mikor is működési eltolódásaik egymással ellentétes irányúak lesznek. A fölső (el) szerkezetet közönséges, tehetetlenséggel működő perkussziós gyújtó gyanánt is képezhetjük' ki. Ha ugyanazon töltényt gyújtó két vagy több ütőszervet különböző erőkre beállított rugókkal szereljük föl, akkor elérhetjük, hogy az ilyen gyújtószerkezettel ellátott lövedéknek gyöngébb ellenállásra, pl. házfödél átütésekor, csak a fölső érzékenyebb gyúszög fog működésbe lépni, úgy hogy a lövedék gyújtása a második (e) gyújtószerkezet közvetítésével, vagyis időzítéssel megy végbe, a robbanás tehát a lövedéknek a ház belsejébe való hatolása után fog végbemenni, míg ellenben erős akadályra való csapódásakor a.kevésbbé érzékenyen
