77960. lajstromszámú szabadalom • Gyujtószerkezet robbanófegyverek számára
Megjelent 1921. évi április hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 77960- szán. XIX/c. OSZTÁLY Gyújtószerkezet robbanó fegyverek számára. WHITEHEAD & CO. AKTIENGESELLSCHAFT CÉG FIUMÉBEN. A bejelentés napja 1917 november hó 23-ika. A találmány torpedók, bombák, aknák és mindennemű robbanólövedék gyújtószerkezetére vonatkozik. Az eddig használatos gyújtószerkezeteknél a gyúszög ütközésekor csapódott egy ellenállásra, vagy rúgóhatás alatt álló, illetve nyomás vagy mechanikus eszközök által működtetett kalapács vagy hasonló szerkezet által csappantatott előre, úgy hogy a lövedék csak egyik vagy másik módon, tehát vagy egy akadályra való ütődéskor, vagy pedig egy bizonyos idő elmultával, pl. merülőbombáknál egy bizonyos merülési mélység elérte után volt robbantható. A találmány célja oly egységes gyújtószerkezet létesítése, mely a szükségnek megfelelően az említett módok bármelyike szerint gyújthat. Ezen célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy ütőmechanizmus gyanánt magábanvéve (ismert önütőlestet alkalmazunk, mely a gyutacshoz képest eltolhatóan van vezetve, mimellett az eltolást levegővel, gázzal vagy víznyomással, elektromágneses erővel vagy mechanikus módon, tehát a lövedéknek az akadályra való fölütődésétől függetlenül, időzítő szerkezet alkalmazásával, egyidejűleg azonban szükség szerint akadályra való ilődésekor a tehetetlenség révén, vagy előre megállapított merülés elértekor külső nyomás révén idézhetjük elő. Az önülő gyúszög eltolása ismert módon először egy rúgót nyom össze, amely után egy átfúrt harántszög úgy tolódik oldalt, hogy fúratába benyomulhat a gyúszögszár fölső vége s e pillanatban a rúgó hatása érvényesül s a gyúszögszár fölső végén nyugvó kalapácsot, melyben a harántszög vezettetik, a gyúszögszár fölső végére csapja s ezáltal a gyutacsot gyújtja. Természetes, hogy a vezeték vagy az önműködő gyúszerkezeltel, vagy pedig a gyutacsot tartalmazó résszel lehet mereven kapcsolva, vagy hogy mindkét rész egymáshoz képest eltolódhatóau van vezetve. A szerkezet egyaránt használható robbanótöltések gyújtására, valamint égési folyamatok megindítására, pl. éghető gázelegyek meggyújtására. A találmány tárgyánjjji több foganatosítási példája van a rajzokban föltüntetve. 1. ábra a 3. ábra Z—Z szerinti hosszmetszetében tüntet föl egy kettős ú. n. gyújtópisztolyt, mely egy torpedó nyomólevegöjének fölhevítésére szolgáló levegő-petroleumelegy (meggyújtására van szánva; 2. ábra a megfelelő fölülnézet leemelt (b) födőkupakkal; 3. ábra pedig az X—X szerinti keresztmetszet; 4 ábra részben a 3. ábra Y—Y vonala szerint metszett, a fűtőszerkezet födelébe helyezett szerkezete ábrázolja; 5., 6., 7. és 8. ábrák az ütőgyújtó működését különböző stádiumokban mutatják. 9., 10., 11., 12. és 13. ábrák sémásan öt további foganatosítási példát mutatnak. A 14. ábra egy közös hüvelybe helyezett három iitőszerkezeltel ellátott gyújtószerkezetet mutat a 16. ábra 0—0 metszete szerint; 15. ábra a 14. ábra M—M, 16. ábra pedig annak N—N szerinti metszete. Az 1—4. ábrabeli foganatosítási példa szerint a gyújtószerkezet a hengeres (a) hüvelybe van foglalva, mely két szimmetrikusan elrendezett, végigmenő (1, 2) fúrattal, továbbá fölső végén és a hosszközép táján elhelyezett 3 karimaszerű vastagodás alatt csavarmenetekkel van ellátva. A fölső csavarmenetre a két furat fölső vége fölölti teret légmentesen záró (b) zárókupak illik, míg a 4 csavarmenet (4. ábra) a szerkezetnek a (c) fű;őszerkezelfödél 5 toldatába való becsavarására szolgál.
