77951. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfék lövegekhez
lainak fölfekszenek. A (4) csapnak a (2) csőnyúlvány (3) hasítékából hátrafelé nyúló (9) nyelén megfelelően erős (10) tekercsrugó van elhelyezve, amely egyik végével a (2) nyúlványhoz és .másik végével a (9) nyélre csavarolt (11) csavaranya alátétlemezéihez szorul, miáltal a (10) rugó az (5) fé'krudat rendesen hátrafelé húzza és így az (12) vállával a (2) nyúlvány mellső lapjára támaszkodik. Mindaddig, amíg az (6) fékrúd a (ő) ágyazatban szabadon mozoghat, az: ismertetett összeköttetés folytán az (1) cső hosszirányú elmozgásaiban mindkét irányban akadálytalanul részt vehet. Ha a csővezeték az ágyazaton kopik, úgy a lövegicső a (2) nyúlvánnyal együtt az (5) fékrúddal váló ismertetett összeköttetés fentartása mellett az (5) fékrúdhoz képest sülyedhet. Az (5) fékrudat a (13) fékezőkarmantyú veszi körül, amint az a 3. ábrából látható. A (13) karmantyú egyik oldalán a tengellyel párhuzamosan föl van hasítva és ai hasíték oldalélei mentén (14, 15) karimákkal van ellátva. A (13) karmantyú alkalmas (16) béléssel van ellátva és a (6) ágyazatban rögzített (17) tömbben van elhelyezve és pedig akképen, hogy tengelyirányú elállítás ellen biztosítva van. A (17) tömb ugyanúgy, mint a (6) ágyazac oldalnyílással van ellátva, amelyen a (14, 15) karimák áthatolnak. Az alsó (15) karima a (6) ágyazat külső oldalán rögzített (18) támsztékon nyugszik, úgy hogy a fölső (14) karima megterhelésénél a (13) fékkarmantyú összeszorul és az (5) rudat fékezi. A (14) karima terhelése a visszaszökés kezdetén és annak tartama alatt megfelelően szabályozandó, * mimellett az előre mozgatható szerkezetnek a visszaszökés közben növekvő feszültségére is tekintettel kell lenni. Az említett célra a következő berendezés szolgál: A föltüntetett kiviteli alaknál a (14) karimából két (19) csavarmenetes csapszög nyúlik fölfelé, amelyek mentén a (20) tárcsák a tengelyhez függélyes irányban elcsúszhatnak. A (20) tárcsákat a (19) csapszögek köré tekercselt (21) rugók, amelyek a (14) karimához támaszkodnak, fölfelé szorítják. Hogy a (-21) -rugók feszültségét szabályozhassuk, azok nem közvetlenül a (20) tárcsáknak támaszkodnak, hanem a (20) tárcsákba illesztett üregesi (22) állító csavarokhoz, amelyeknek fölső fölülete a (19) csapszögekre helyezett (23) csavaranyákhoz szorul. Aszerint, amint a (22) csavarokat az egyik vagy másik irányban forgatjuk el, a (21) rugók feszültsége növelhető vagy csökkenthető és így meg van adva annak a lehetősége, hogy kezdetben a rugóknak a kívánt feszültséget kölcsönözzük és később a rugók kimerülésénél azokat ismét megfeszíthessük. A (20) tárcsára a (24) •görgő van szerelve, amely leszorításnál a (20) tárcsát a (19) csapszögek mentén a (14) karima felé mozgatja. A (14) karima ékkor a (21) rugók növekedő feszültsége következtében a helytálló (15) karimához közeledik, miáltal fékezőnyomás jön létre. A (24) görgő fölött a (25) sín van elrendezve, amely mellső végével ai (26) csőtoldattal áll csuklós összeköttetésben és hátsó vége a (2) nyúlvány ívalakú (27) hasítékában van vezetve, úgy hogy tehát a (25) sín a mellső (28) csap körül fölfelé vagy lefelé kilenghet. A (25) sínt az (1) eső az ismertetett összeköttetés folytán hátra- vagy előreszökésnél magával viszi és mintegy emellett a (24) görgő a (25) sín alsó (29) fölületén legördül, ennélfogva a (29) fölület megfelelő görbülete mellett a (24) görgő a sín említett mozgása közben lefelé, illetve fölfelé mozog, miáltal a féknyomás növekedik vagy csökken. Ha a (25) sín az (1) csővel oly módon volna összekötve, hogy annak elállítása nem volna lehetséges, úgy annak befolyása a (24) görgő magassági helyzetére állandó lenne, vagyis a féknyomásgörbe mindig ugyanaz maradna és pedig úgy a visszalökésnél, mint ellenkező irányban, az előreszökésnél. Eltekintve attól, hogy a
