77927. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű aknák kiürítőszerkezetei számára

dően nyugalomba helyeztetik. Ez addig marad nyugalomban, amíg az anyagosz­lop magassága a rostélyon áthulló anyag által ismőu oly naggyá nem lett,, hogy a kormányszerv mozgását újból meggátolja, amire a ki ürítőszerkezet újból működni kezd. Az anyagoszlop legkisebb magas­ságát amellett úgy állapítjuk meg, hogy a sűrített levegő kiáramlásával szemben kellő ellentállást fejtsen ki. A kormányszerv és a ki ürítőszerkezet összeköttetése fentjelzett módjának példa­képen vett foganatosítás! alakját egy aknakemencénél a mellékelt rajz tünteti fel, amelyen az 1. ábra egy aknakemence alsó részének függélyes metszetét és a kiürítőszerkeze­tet mutatja, míg a 2. ábra egy hasonló metszet a kiürítő­szerkezet egy részén át, ami mellett a kor­mányszervet a kiiirítőszerkezet hajtómű­vével összekötő rudazat más helyzetben van föltüntetve. A (b) akniakemence mozgékony (a) rostélya alatt a (c) tölcsér van elrendezve, amelynek alsó végéhez, csatlakozik a (d) cső. Ezen (d) cső szolgál az anyagoszlop • befogadására és alul az (e) rázósaru zárja el, amelyre az anyagoszlop támaszkodik. Az anyagoszlop fölött a (d) csövön egy (í) kar van kilenghetóen ágyazva és a (g) ernelőkar, valamint (h) tolórúd közvetíté­sével a fentjelzett rúd fölső (i) végével csuklósan összekötve. A rúd alsó (k) vége az (e) rázósarúval áll csuklós összekötte­tésben. A rúd (1) pontjához csatlakozik az (n) tolórúd, mely úgy a rúddal, mint egy (m) forgattyúval csuklósan van össze­kötve. A berendezés működési módja a követ­kező : Az (i, 1, k) rudat az (m) forgattyú az (n) tolórúd útján állandóan és egyenlete­sen ide-oda mozgatja. Amíg az anyagosz­lop magassága az (f) kart még el nem érte (1. ábra), az utóbbi szabadon ide-oda lenghet. Az anyagoszlop az (e) rázósarút terheli, úgy hogy az (i, 1, k) rúd mozgása elleni ellenátállás alsó végén léngegesen nagyobb, mint a fölsőn. Az (e) rázósarú ennélfogva szilárdan fog állani és a rúd alsó (k) végpontja körül fog kilengni, ami mellett akkor az (f) kar ide-oda mozgat­tatik. Fokozatosan, amint a 2. ábra mu­tatja, annyi anyag gyűlt össze a (d) cső­ben, hogy az (f) kar az anyagoszlopba mélyed. Ezáltal az (f) karnak és ennek következtében a rúd fölső (h) végének mozgásával szemben olyan •ellenállás fej­tetik ki, mely nagyobb lesz annál, mint amelyet az anyagoszlop által megterhelt (e) rázósaru a rúd alsó (k) végének moz­gásával szemben kifejt. A rúd fölső (i) vége lesz már most a rúd fix forgási pontja. A rázósarú az (i, 1, k) rúd által hajtva, ide-oda mozog és a (d) cső kiürí­tését idézi elő. Ezen kiürítés mindaddig tart, amíg siilyedo anyagoszlop mellett az (f) kar ismét szabaddá nem válik. Az (0 karnak a (d) csövön való megerősítési helyét és az (f) kar hosszát úgy állapít­ják meg, hogy az anyagoszuopnak az 1. ábrában föltüntetett legkisebb magassága elegendő arra, hogy a levegőnek az akna­kemencéből -való kiáramlását meggátolja. A fujtató juttatja az aknakemencébe a sűríteLt levegőt, mely a (p) nyíláson át jut a fos tél y ailá. Ezen egy aknakemencével kapcsolato­san föltüntetett, az új hajtóművel ellátott kiürítő szerkezetet silóknál és egyéb tö­nfegárú tartályoknál is alkalmazhatjuk. Célszerű mindenütt, ahol arról van szó, hogy az anyag kiömlésénél a kellemetlen porképződést elkerüljük. A kormányszerv, az e között és a ki­ürítoszerkezet között közbeiktatott részek és maga a kiürítőszerkezet más alakban is képezhetők ki. Mindenkor az a lénye­ges, hogy a kiürítőszerkezet mindaddig nyugalomban legyen, amíg az (f) kor­mányszerv alacsony anyagoszlop mel­lett szabadon mozoghat, de működésbe jöjjön, ha az (f) kormányszerv mozgása az anyagoszlop növekedése alkalmával megakadályoztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom