77911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanómótorok munketeljesítményének fokozására

4. ábra 2. ábrához tartozó részletet na­gyobb léptékben, 5. ábra végül vízszintes metszetet mu­tat 4. ábra A—B vonala szerint. A robbanómotor (3) munkahengerében kiképezett (3') tér, mely a közönséges robbanómotoroknál az úgynevezett kom­pressziótérnek fele! meg, olykép mére­tezendő, hogy a robbanás folytán a meg­engedettnél nagyobb nyomás ne kelet­kezhessék. Ezen (3') robbanótérnek alsó (5) nyúlványában van az (5') villamos gyújtóberendezés, valamint a (4) kipuf­fogószelep elrendezve, mely a gép ve­zérlőtengelyéről ismert módon mozgat­tatik. A (3') robbanótérbe (11') szelep nyílik, mely a hengerben uralkodó nagy nyomás hatására légmentesen záródik. Ezen (11') tányérszelepnek aránylag vas­tag (lü) hengernyúlványa van, mely a (3") hengertoldatba van becsiszolva. Ezen (10) hengernyúlványban (11) füg­gélyes'áttörés van, mely a (11') szelep­nek 2. ábra szerinti zárt helyzetében beleesik a (8, 8') robbanóanyagadagoló­cső alsó végének folytatásába. Az . alább ismertetendő adagoló szerkezeten át ezen (11) áttörésbe hull be a robbanó­anyag, melyet a (10, 11') szelep magával visz akkor, midőn a gép vezérlőművének hatására ezen szelep a 3. ábra szerinti (10, 11') helyzetbe jut, melyben a (11) áttörésben lévő robbanóanyag az (5') vil­lamos gyújtókészülékre hull és általa a kellő pillanatban, miután előzőleg a (11) szelep záródott és a dugattyú a holtpont­tól már visszafelé indult, fölrobbantatik. Az adagolandó robbanóanyag mennyi­ségének szabályozása igen sokféleképen történhetik. Jelen példaképeni kiviteli alaknál a robbanóanyagot a (8) cső fölső végén elrendezett (6) garatba helyezzük, melynek alsó nyílásában (7) lazítókészü­lék van, melynek (7') orsója a gép vezér­tengelyéről rázómozgást nyer, miáltal a poralakú robbanóanyag a (6) garatból egyenletesen hull alá a (8) csőbe. Ezen (8) csőbe 4., 5. ábrákon tisztán látható módon (9, 9') zárótolattyú van beépítve. A 4. ábrán föltüntetett helyzetben ezen zárótolattyú (9') átömlő nyílása telje­sen szabad, míg ha ezen (9) tolattyút bal­ról jobbra toljuk, úgy a (9') átömlő nyí­lás fokozatosan elzáródik. A (9) tolattyú kapcsolatban áll a (8, 8') cső mentén hosszirányban elállítható (14, 14') ferde rudazatokkal, melyek a (12, 13) hüvelyek segélyével egyfelől a (8) cső mentén, másfelől pedig a (9) tolattyú (14') nyúl­ványaiban vezetődnek. Világos, hogy ha a (14) rúdrendszer lefelé mozog, úgy a (9) tolattyú balról jobbra eltolatik, vagyis záródik, míg a rúdrendszer ellenkező irányú mozgásánál a tolattyú nyílik. A fölső (13) hüvely egyszersmind a szabá­lyozó hüvelyt alkotja, mely közvetlen kapcsolatban áll a (8) csőre szerelt (15) szabályozóval, mely például a (17) fogas­kereke révén hajtatik meg a vezérlő ten­gelyről. A kapcsolat a szabályozó és a (14) rúdrendszer között olyan, hogy a szabályozónak forgó mozgása utóbbira nem vitetik át. A súrlódások csökken­tésére mindenütt, ahol szükséges, go­lyós csapágyak és görgők alkalmazha­tók. A találmány működési módja az eddigiek alapján világos: a poralakú rob­banóanyag a (6) garatból a szabályozó által megállapított mennyiségben a (9, 9') tolózáron át a (10) szelephengernek (11) áttörésébe hull, ahonnan ezen szelephen­gernek jobbról balra való kimozgásakor a henger robbanóterébe jut, ahol a kellő pillanatban fölrobban, A példaképen be­mutatott kiviteli alaktól jelen találmány számos eltéréssel is készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szen­vedhetne. Szabadalmi igények: 1. Eljárás robbanómotorok teljesítményé­nek fokozására, azáltal jellemezve, hogy robbanóanyagként a szokásos tüzelőanyag-levegőkeverékek helyett, nagyfeszültségű és nagyterjedelmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom