77909. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű robbanómótor
torna, valamint a kipuffogás teljesen sza- | bad. Minthogy a dugattyú lefelé haladása közben előbb a kipuffogás válik szabaddá és csak később juthat a forgattyúházban összetömöriilt gáz a dugattyú fölötti térbe, elérjük azt, hogy az égéstermékek eltávozhatnak anélkül, hogy azzal együtt tüzelőanyag is pazaroltatnék. A mellékelt rajzon a talál,mánybeli kétütemű robbanómotornak egy példaképen vett foganatosítási (álló) alakja van föltüntetve és pedig az 1. és 2. ábrán két egymással 90° szöget képező függőleges síkkal képzelt metszetben, a dugattyú legmagasabb helyzete mellett, a 3., 4. és 5. ábra pedig egy-egy vázlatos metszetet szemléltet a dugattyú három különböző helyzetének megfelelően. Az (a) forgattyú házra támaszkodó (b) hengerben mozgó (c) dugattyút a (d) görbített tengellyel az (e) rúd köti össze. A (d) tengelyre az (f f) ellensúly van ékelve, (g) a gyújtót, (h) a kompresszor-csapot, (i) a kipuffogót, (k) a szívónyílást jelzi, míg (1) és (m) csatornanyílások, melyek — mint már említve volt — a forgattyúház tere és a henger fölötti tér közt létesítik a közlekedést, a henger falában kiképezett (p) nyílás révén. A henger kettős fala közti (n) térben hűtővíz kering. A dugattyú fölső lapján alkalmazott ismert (o) lemez a gázkeverék terelésére szolgál. Az (f f) ellensúlyokat célszerűen úgy ékeljük a (d) tengelyre, hogy súlypontjuk a dugattyú legmagasabb és legmélyebb helyzetében, illetőleg a holtponti állásnál a henger képzeletbeli függőleges tengelyén kívül essék. A (c) dugattyúnak fölfelé való haladása folytán az alatta levő térben vákuum keletkezik, minek folytán a (k) nyíláson a karburatorból tüzelőanyag nyomul be. A lefelé haladó dugattyú viszont az alatta levő tüzelőanyagot összeszorítja, tehát a kompresszió jó részét ezen (munka- és kipuffogó-) löket alatt végzi el. Ezen löket végén megnyílik a közlekedés a dugattyú alatt és fölött levő két tér között, amikor is a már részben komprimált keverék a dugattyú fölötti térbe tódul, ahol a dugattyúnak ezt követő fölfelé való haladása (töltés- és kompressziólöket) alatt a további kompresszió, ennek végén pedig a gyújtás következik be. Azáltal, hogy a kompressziónak tekintélyes részét már a munkalöketben végeztetjük el, azt érjük el, hogy a robbanás erejének érvényesülési löketében — tehát munkabíróbb periódusban — terheljük a dugattyút és a másik — kevésbbé munkabíró — löketben föladatának csak hátralevő részét kell elvégeznie, vagyis a két löketben eddig lökésszerűen változó terhelését egyenletesebbé tettük, amit még a mótor tengelyén alkalmazott ellensúlyokkal is fokozunk. Szabadalmi igények: 1. Kétütemű robbanó-motor, aminek a munkalöket alatt a dugattyú alatt (mögött) levő térben tartózkodó tüzelőanyagkeverék komprimálásának egy részét elvégző dugattyú a jellemzője. 2. Az 1. alatt védett motornak kiviteli alakja, amit a dugattyú alatt (mögött) és fölött (előtt) levő tereket a munkalöket végén egymással összekötő csatorna jellemez. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt motornak foganatosítási alakja, amit a munkalöket folyama alatt a beömlést elzáró, majd a kipuffogást megnyitó, végül a dugattyú két oldalán lévő két teret összekötő csatornát a dugattyú falában kiképezett nyílás révén megnyitó, a kompressziólöket alatt, pedig először az összekötőcsatornát, majd a kipuffogót elzáró, végül pedig a beömlést megnyitó dugattyú jellemez. (1 rajzlap melléklettel.) l'allas nyomda, Budapest.
