77901. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérőkészülék, különösen folyadékok számára két billenthető mérőteknővel, melyek váltakozva megtelnek és kiürülnek
üres állapotban pontosan megmaradjon. A találmány révén már most a kifolyó folyadék mennyiség csökkenthető, mielőtt a teknő az üres állapot kívánt súlyát elérné. Ezen pillanattól fogva azután a teknőben levő folyadék vékony sugárban ömlik ki, ami a mérés pontossága szempontjából előnyös, minthogy elkerüljük, hogy göngysúly elérésénél a töknőből még aránylag nagy folyadékmennyiség folyjon ki. A 3. ábrában a mérőteknő átbillentett helyzetében van föltüntetve. Az oldalfal részben el van távolítva, hogy az imént ismertetett célra szolgáló berendezés látható legyen. Ezen ábrában (c) a mérőteknő, amely a (b) csapok körül elforgatható és a melyből a folyadék a (3) él mentén folyhat ki. A (3) éltől bizonyos1 távolságban a teknő egész hosszában fekvő (4) fal van elrendezve, amelybe bizonyos magasságban az (5) kifolyási cső van beillesztve. A berendezés olyan, hogy ha a megtöltött (c) teknő átbillen, a folyadék kezdetben szabadon a (4) fal fölött és a (3) él mentén kifolyhat, ellenben a teknő átbillentett helyzetében a (4) fal bizonyos, folyadékmennyiséget visszatart, , amely nagyobb, mint az a folyadékmennyiség, mint amelynek minden mérés után, mint külön göngysúlynak a teknőben vissza kell maradni. A (4) fal által visszatartott folyadékmennyiség már most vékony sugár alakjában az (5) csövön át folyik ki, minek következtében a teknő és tartalmának súlya olyan lassan csökken, hogy a teknő épen azon időpontban billenhet víszsza, amelyben a kivánt göngysúlyt eléri. Ezen mozgás közben az (5) csövön át csak nagyon csekély folyadékmennyiség folyhat ki, úgy hogy a mérés eredménye gyakorlatilag teljesen pontos. Természetes, hogy több kifolyási csövet is rendezhetünk el a (4) falban, vagy pedik néhány egyszerű kisebb nyíiás is alkalmazható. A (4) falat nem szükséges egészen az oldalfalakig vezetni, ép otly kevésbé kell azt föltétlenül a teknő fölső éle közelében elhelyezni. Bár a föltüntetett kiviteli alak a föladat legegyszerűbb megoldása, mégis más megoldások képzelhetők, amelyek segélyével a kívánt cél elérhető. így például a teknőn beliil • azzal szilárdan összekötött kisebb tartály rendezhető el, amely a teknő töltési -helyzetében fölső oldalán nyitva van és így folyadékkal megtelhet. Ez a tartály emellett szellentyűvel vagy máseffélével van ellátva, amely a tartályt a teknő átbillentett helyzetében legnagyobb részben elzárja. Ha tehát a teknő átbillen, úgy a folyadék fő tömege gyorsan kiömlik, a tartályban levő mennyiség azonban a szűkített kifolyó nyíláson át csak lassan ömlik ki. Az ismertetett készüléknél pontatlan eredmények további oka lehet az a körülmény, hogy miután a folyadék a szükséges mennyiségben ömlött a teknőbe, az a teknő hirtelen átbillenésénél nagy sebességgel .ömlik ki, miáltal a mérleget lökések érik, amelyek a készülék megsérülését és pontatlan mérési eredményeket okozhatnak. Ezt a hátrányt például azáltal szüntethetnők meg, hogy a teknő átbillenését mechanikus készülék segélyével lassan engedjük végbemenni. A berendezés azonban ezáltal igen bonyolulttá válnék. A találmány értelmében az említett hátrányt egyszerű módon azáltal kerüljük el, hogy a teknőket egy vagy több elállítható közbenső fal útján rekeszekre osztjuk, amelyek alúl aránylag szűk nyílás útján egymással összeköttetésben állanak. A 4. ábrában ily módon kiképezett teknő átbillentett helyzetben metszetben van föltüntetve. A (c) teknő a (b) csap körül elforoghat. A kiömlés a (3) él ménéit történik. A teknőben körülbelül a forgástengely síkjában a (6) közbenső fal van elrendezve és pedig akképen, hogy az aj teknő töltési helyzetében függélyesen áll. A (6) fal olyan magas, mint a teknő oldalfalai és a (7) hornyokban függélyes irányban eltolható, mimellett a (8) szorítócsavar segélyével helyzetében esetről-esetre rögzíthető. A (6) fal alsó vége és (c) teknő feneke között aránylag szűk (9) hasíték