77869. lajstromszámú szabadalom • Hornyolt rótor villamos gépek számára

Megjelent 19J51. évi április lió 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 77869. szám. VIIlg. OSZTÁLY. Hornyolt rótor villamosgépek számára, MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK VILL. R.-T. CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1917 január hó 22-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 22-ike. A találmány oly rotorra vonatkozik villamosgépek számára, amelynek tekercsei hornyokba feküsznek; a találmánnyal az a célunk, hogy a hornyok elzárására szokásos ékeket és ehhez hasonló szerkezeteket elkerüljük, amennyiben a hornyokat a rotorra föltolt gyűrűkkel zárjuk el. A gyűrűknek célszerűen előzőleg feszültséget kölcsönözve, húzzuk föl őket a rótortestre; céljuk, hogy a tekercseket fogva tartsák és a röperőt ellensúlyozzák. Az első és második ábrán látjuk a találmány szerint foganatosított rotorokat oldalnézetben és /keresztmetszetben föltüntetve. E példánk masszív rotorra vonatkozik, azonban a találmány nincs kizárólag ily rotorokra megszorítva, hanem épúgy bádogrótoroknál is alkalmazható. A rajzok fölső és alsó fele a zárógyűrűk más és más kivitelére vonatkozik. A rajzon az (1) jel a rótortestet, (2) a tekercs hornyait, (3) pedig a fogakban levő légcsatornákat jelenti. A kétféle csatornát kívülről gyaluljuk be az (1) rótortestbe. A 2. ábra alsó része szerint egyetlen egy masszív s varrat nélküli (4) zárógyűrű szolgál a horony elzárására. A 2. ábra fölső részén két (5) és (6) gyűrűt húzunk föl egymás fölé, amelyek közül az alsót a hornyok és a rótor (7) és (8) pólusai közti szórás csökkentésére nem mágneses anyagból állítjuk elő. Célszerű lesz a zárógyűrűket előfeszültséggel, pl. hevített állapotban fölhúznunk; ezzel elkerüljük, hogy a röperő folytán kiterjeszkedő gyűrűk szilárd fekvése és központos helyzete károsan változzék. A gyűrűknek előzőleg adott feszültsége egyúttal arra is szolgálhat, hogy a tekercseket a horonyban megszorítsa, illetőleg összenyomja. Több mágneses és nemmágneses gyűrűt is használhatunk egymás fölött. Ha ily gyűrűket fölváltva rendezünk el, úgy velük a szórás folyamatát a térben tetszőlegesen rendezhetjük el, vagy irányíthatjuk. Általában véve a nemmágneses gyűrűket belül, a mágneses gyűrűket pedig kívülről célszerű elrendeznünk, mert ebben az esetben a legkisebb a szórás. Az erővonalak áramlását a rotorból a. sztatorba a rótor kerületének bizonyos pontjain erősbítendő, a találmány értelmében a mágneses zárógyűrűk falvastagságát e helyeken növeljük; e célból a gyűrűk belső hengerfelületét megtartva,