77866. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető égő

. Megjelent 1921. évi április hó 23-án. MAGYAR KIRÁLYI \HPf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 77866. szám. Il/h. OSZTÁLY. Elgőzölögtető égő. METALLWARENFABRIK JOSEF ROSENTHAL VORM. GERSON BOEHM & ROSENTHAL CÉG BÉCSBEN. k bejelentés napja 1919 szeptember hó 13-ika. Elsőbbsége 1918 október hó 1'5-ike. A jelen találmány tárgya főleg szesz égelésére alkalmas elgőzölöghető égő, mely az elgőzölögte tőnek és az égőnek alakja és kölcsönös helyzete által van jellemezve, melynek folytán különösen hatályos és egyenletes elgázosítást és nagy lángkévét érünk el. A találmány szerina égőt alul zárt henger alkotja, melynek köpenye hullámlemezből áll és melynek födőjét az elgázositó alkotja; ez utóbbi a hullámlemezes köpenybe akként' van behelyezve, hogy a dob belső falazatánál fekvő hullámvölgyeket érinti, miáltal az égőfal és az elgázositó között, illetve ez utóbbi körül kis szájcsöveknek köralakban elhelyezett sorozata keletkezik. A folyadékot' az elgázosítóhoz vezető, szintúgy az elgázosí'iótól kiinduló, az elgőzölögletett tüzelőanyagot vezető csőtoldatot egyetlenegy, az elgázosítón átlósan átvezetett, az égő fölső pereinél érintő cső alkotja, mely ari elgázosítón belül több kivágással van ellátva és mely az elgázositóba való be- és az abból való kilépés helyén külön lámgocskákkal fölhevíltetik. A rajz 1—4. ábráiban az újításokat felölelő elgázositó iégő oldalnézetben, fölülnézetben, illetve ai 2. ábra A—A vonala szerina függélyes és a 3. ábra B—B vonala szerinti vízszintes metszetben van szemléltetve. Mint a rajzok mulaCják, a sík-domborúan alakított (m) elgázositó (1. ábra) alkotja a hullámlemezből előállítót!, alul zárt dobból álló égő 'ödőjét. Az (m) elgázositó az égőbe oly módon van beillesztve, hogy az (n) dob belső oldalán fekvő hullámvölgyeket érinti, miáltal az (m) elgázosíl'ó'l körülvevő, az égő szájcsöveit alkotó apró nyílások gyűrűalakú sorozata keletkezik A két (m, n) részt vagy összeforrasztjuk egymással, vaigy pedig célszerűen úgy illesztjük össze ezeket a részeket', hogy az (m) elgázosítót tengelyirányú (a) orsóval látjuk el (3. ábra), mely az égő fenekének alsó oldalához van szögecselve vagy csavarolva. A (p, q) csőtoldatok, melyek a folyadékot az (ni) elgázosílóhoz vezetik, illetve a gőzt abból elvezetik, az elgázosítón átlós irányban átmenő, egyetlenegy csőből állnak, mely az (m) elgázosítón 'belül fekvő több (o) kivágással van. ellátvai Az égő köpenyének azon helyei, melyeken a p, q) csövek haránlirányban átmennek, egy-egy (u) bevágással vannak ellátva; ezek a bevágások közvetlenül a (p, q) csőrészek alatt fekvő két szájcsövet alkotnak, ahol a csőrészeket alulról burkoló lángocskák képződnek, melyek a csőrészeket fölmelegítik. Az ismert módon (k) szabályozócsavarral ellátolii (q) gőzcsőből rövid (h) csőtoldat nyúlik lefelé, mely gőzkiáramló nyílással van ellátva; ezen nyílás tengelye az égőhöz vezető (l) szájcsővel esik össze. A hullámlemezből előállított égő testének az égő födőjél alkoló elgázosítóval való sajátos összeépítés folytán igen egyszerű módon nagyszámú, könnyen tiszitán tartható égőnyílást kapunk és emellett az elgázositó testét és a két csőtoldatot teljesen a láng körzetében tartjuk. Miután a folyadék hozzávezető és gőzelvezető csövet egyetlenegy, az elgázosítón átdugott cső alkotja, rendkívül egyszerű, olcsó és szilárd szerkezetet érünk el.