77854. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek vagy más gázoknak sűrítésére, ezekhez a szívólöket alatt elősűrített gázok vezetése mellett

löket-hosszát és (u) a pótlólagos sűritőét. Az (i) hasítékok miatt a fősűrítő ([a] dugattyú) hatásos lökethossza csak (h—i), a pótlólagos sűrítőé pe­dig csak (u—i). Ha lehetőleg magas közbeeső nyomást akarunk elérni, akkor a tulajdonképeni pótlólagos teret lehetőleg kicsinyre kell mére­tezni, amint ez pl. a 2. ábrán pontozott vonallal föl van tüntetve. Az (U) tér nagyságától függ a beszívott pótlólagos gázok mennyisége. Az (U) és (Z) terek nagyságának alkalmas megválasztásá­val tehát a pótlólagos sűrítés befolyása messze­menően módosítható. Lehet az elősűrített gázo­kai, a (b) főhengerbe való bevezetésük előtt, hűteni is úgy, hogy a szállított összes gázmennyi­ség nagyobbodik. Erre a célra az (1) átvezető vezetéket alkalmas (k) hűtőtartályon vezetjük keresztül (1. ábra). Lehet az ilyen sűrítől', épp úgy, mint a törzs­szabadalomnak megfelelő1 :, arra is fölhasználni, hogy kéf különböző gázt szívassunk vele be, eze­ket összekeverjük és együttesen sűrítsük. Erre a célra csak olyannak kell lennie a berendezés­nek, hogy a fősűrítő (s) szívószelepe az egyik gáznemet szívja he, a pótlólagos sűrílő (w) hasí­.éka'in át pedig a másik gáznem szívódjék be. A (b) sűrítőhenger szívócsőtoldatát tehát pl. olyan tartállyal kötjük össze, melyben az egyik gáznem foglal helyet, a pótlólagos sűrítő (w) liasítékait pedig a másik gáznem tartályával, vagy ha le­vegőt szívatunk be, a környezettel kötjük össze. Az (i) átömlési hasítékok megnyílásakor azután a két gáznem összekeveredik, mire ez a gáz­keverék a (b) főhengerben sűríttet'ik. Némely esetben, így olyankor is, ha kétféle gázt kell beszívatni, szükség lehet arra, hogy a pótlólagos sűrítő által beszívandó gázmennyi­ség különösen nagy legyen. Erre a eélra az (a) dugattyút differenciális dugattyúnak képezhetjük ki úgy, hogy a szívási művelet szempontjából a (b) főhengerben (fősűrítőben) csak a dugattyú differenciális fölülete, a pótlólagos sűrílőben azonban az egész dugattyúfölülel lesz mérvadó. Ilyen fajtájú foganatosítása példát mutat vázla­tosan a 3. ábra. A kéf. (F, f) dugattyúfölület nagy­ságának viszonya mérvadó itt a szállított egész gázmennyiség nagyságára, valamint a két olda­lon beszívott gázmennyiségek viszonyára. Nagyobb nyomások elérésére, amihez két­vagy többfokozatú sűrítésre van szükség, két vagy több, pótlólagos sűrítőkkel ellátóit, megfelelő nagyságú hengert lehet egymásután kapcsolni, mimellett a gázok, az alacsony nyomású henge­rekből a magasabb nyomásúakba való átvezeté­sük közben hűthetők, hogy a sűrílőmunkát a második és a további fokozatokban csökkentsük. Lehet azonban kétfokozatú sűrílőket úgy is kiké­pezni, hogy a magas és az alacsony nyomású hengereket összeépítjük. A 4, és 5. ábra ilyen kétfokozatú sűrítők két foganatosítási példáját tünteti föl vázlatosan, melyeknél csak az első (áz alacsony nyomású) fokozat van pótlólagos sűrítőtérrel ellátva. Az alacsony nyomású foko­zd! emellett egyszeresen működő sűrítőnek van kiképezve pótlólagos sűrítővel és differenciális dugattyúval. Itt (b) jelöli az alacsony nyomású hengert, mely az 1. ábrának megfelelően van kiképezve, (c) pedig a magas nyomású hengert. A (b) alacsony nyomású hengerben sfiríteílj gá­zok, a (d) nyomószelepet megnyitva, a (k) kam­rába áramlanak, mely az (o) hasítékokon át a (c) magas nyomású henger terével áll összeköt­tetésben. Ha az (a) dugattyú (4. ábra) baloldali holtpontjából (lásd a pontozott vonalakat) jobb­leié elmozog, akkor az (s) szívószelepen át gází szív be a (b) alacsony nyomású henger főterébe és egyúttal a (w) hasítékokon át a pótlólagos sűrítőtérbe beszívott' pótlólagos gázmennyiségei, ebben elősűríti. Mihelyt az (a) dugattyú szabaddá teszi az (i) hasítékokat, ez az elősűrített pótlólar gos gázmennyiség átáramlik a (b) alacsony nyo­mású henger főterébe. Az (a) dugattyú egyidejű­leg szabaddá teszi az (o) hasítékokat is úgy, liogy a (k) nyomókamrából a sűrített levegő a (c) ma­gas nyomású henger üregébe áramlik át. A du­gattyú visszatolódásakor mindenekelőtt az (i) és az (o) hasítékokat zárja el, mire a sűrítő műve­let megy végbe mindkét hengerben. Hasonló ehhez az 5. ábrán látható foganatosítási példa, melynél az (a) dugattyúnak két nyúlványa van. Itl, a du­gattyú jobbratolódásakor, a (b) alacsony nyo­mású henger főterében az (s) szívószelepen át beszívódás, a (c) magas nyomású hengerben pe­dig sűrítés történik. A dugattyú balramozgásíiikor viszont a (b) alacsony nyomású henger főterében sűrítés megy végbe és a (k) kamrába beszorított, ezen alacsony nyomású hengerben sűrített gáz­mennyiség, a löket vége felé, az (n) átömlési vezetéken át, az (o) hasítékoknak az (a) dugattyú segélyével történt megnyitása folytán, a (c) ma­gas nyomású hengerbe jut át'. Lehet azonban a sűrítő magas és alacsony nyomású hengereit úgy is összeépíteni, hogy mindkét fokozatban történhessék pótlólagos sű­rítés. Ilyen foganatosítási példát mutat vázlato­san a 6. ábra. A (b) alacsony nyomású henger itt középen van elrendezve és differenciális du­gattyút tartalmaz, valamint (i) és (\v) hasíté­kokat, mint az előbb tárgyalt esetekben, végül (sl) és (dl) SZÍVÓ- és nyomószelepet. A (c) ma­gas nyomású henger itt két részbői áll. A jobb­oldalom lévő rész tartalmazza a tulajdonképeni sűrítőhengert, mely (s2) és .d2) szívó- és nyomó­szeleppel van ellátva, míg a baloldali (x) rész a hozzátartozó pótlólagos vagy elősűrítő hengert képezi. A működés módja az ábrából könnyen meg­érthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom