77830. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti képkémlő

Megjelent 1921. évi április lió 8-án. MAGYAR KIRÁLYI fgjgr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77880. szám. IX/f. OSZTÁLY. Fényképészeti képkémlő. LIEDL GYULA MECHANIKUS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 február hó 19-ike. Azt a képet, ainit a fényképészeti objek- | tivok rávetítenek az érzékeny lemezre, i expozitió előtt csak rendkívül körülményesen lehet filmtekercsek használatánál eredetiben ellenőrizni, miért is a fölveendő képek terjedelmét, beállítását, motívumait, stb. keresőkkel szokták megállapítani. A23 ilyen keresők rendszerint egybe vannak építve a fényképező-kamarávai, ami azok használatát nehézkessé teszi. Ezenfölül úgy a beépített, mint pedig a különálló keresőknek az a hátrányuk van, hogy lencséjük kicsinyített képet ad, még hozzá fordított helyzetben, úgy hogy a részletek megfigyelése kétszeresen is megnehezül.. Közbetett tükörrel vissza lehet ugyan fordítani a képet, ekkor meg a jobb-baloldal cserélődik föl a tükrözéssel. Vannak olyan keresők is, amik egy, lencsével ellátott, vagy akár puszta keretből" állanak s ezeknek viszont az a hátrányuk van, hogy pontatlanságuk miatt általában véve megbízhatatlanok, kicsiny képekhez pedig, péld. kinematographiai fölvételekhez, teljességgel használhatatlanok. Jelen találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat kiküszöbölje és egy egyszerű, közönségesen zsebben hordozható készüléket nyújtson, mely az objektív j közelségétől függetlenül a szokásos legna| igyobb képformátumoktól a legkisebbekig, kiváltkép pedig a kinematographiai fölvételekhez biztosan és pontosan használható. A találmány szerint a fényképészeti objektívekhez való képkémlő lényegileg egy 'esőből áll, amiben a szemnyílás és tárgynyílás határvonalait összekötő palást ugyanolyan térbeli szöget képez, mint az illető objektív látszöge. A találmányt az idetartozó vázlatos rajzok nyomán irjuk le közelebbről, hol is: 1. ábra hosszmetszet. 2. bára a tárgynyílás és szemnyílás közös elölnézete. 3. ábra a szinsztírőkorong elölnézete. Az (1) cső bal oldalt a (2) tárgynyílásban, jobb oldalt pedig a (3) szemnyílásiban végződik. Ez a két nyílás egymáshoz képest úgy van beállítva a csőben, hogy a nyílások határvonalait képzeletben összekötő palást a (4) szaggatott vonalakkal jelölt konvergáló fénysugárkévét szolgáltatja s ez ugyanolyan térbeli szöget képez, mint' annak az objektívnak látszöge, amelyikhez a képkémlőt használni kívánjuk, így tehát, aki ezt a kémlőt szeméhez illeszti, úgyszólván ugyanazt látja?, amit a kérdéses objektív. Pontosság kedvéért