77805. lajstromszámú szabadalom • Tányéros borona
metszetben látható, szekrényszerüen van két (24, 25) U-va&bót összeszögecselve, melyek iireges terükben elől és hátul egy-egy (26) keretet vesznek föl. A (26) keret (28) csigákkal a (24, 25) U-vasak száraira támaszkodik. A csigák (29) középső dudorodásukkal a (24, 25) U-vasak között szabadon hagyott (30) hézagon nyúlnak át, amelyen a (27) vonóhorog is átnyúlik, ami által a (26) keret szükséges vezetékét szolgáltatják. Minden egyes (26) vonóhorogkeret mindkét oldalára végnélküli (31) kötél hat, mely a (32) csigákon s a vezetőülés közelében levő (33) csigán halad át. A (34, 35) fogaskerékáttétel segítségével a (33) csiga a (;36) kormánytengely által a (37) kézikerék segítségével forgásba hozatik, minek az a következménye, hogy a (27) vonóhorgok az (1) keretben ellentétes értelemben eltolatnak. Az (1) keret keskeny oldalain egy-egy azon túlérő (38) túlerőtoldat van alkalmazva, melyben a derékszögkeresztmetszető (39) nyílás van alkalmazva. A (39) nyílás fölfelé tölcsérszerűen van bővítve, alsó oldala pedig hengerszerűen van kivájva, hogy a (41) emelőorisó (40) anyájának, melynek fölső oldala hengeresen van kiképezve, ellenágykép szolgálhasson. A (38) toldat és a (40) anya ily módon hengeres csuklót képeznek, mely a hengertengely körül lengő mozgásokat enged meg. Fölül a (41) orsó a (42) forgattyúvail. kézikerékkel vagy effélével van ellátva, alul pedig a (43) golyóban végződik, mely a (45) talp (44) serpenyőjébe illik és. a (46) szorítógyűrü által fogva tar tátik, úgy hogy a (41) orsó és a (45) talp golyós csuklószerűen vannak egymással összekötve. A berendezés működési módja a következő: A két gép között a (27) vonó horgával beakasztott tányéros boronát fölváltva húzzuk az egyik vagy másik irányban a megmunkálandó talajon át. A mozgásirány szerint a vezető ' az egyik (22) emelővel a mellső tányércsoportok két (10) tengelyét egyenesvonalúan állítja be, a másik (22) emelővel a két hátsó tányércsoport (10) tengelyeit a megmunkálandó talajnak • megfelelően egymáshozi kisebb-nagyobb szög alatt állítja. Annak sem áll semmi útjában, hogy esetleg úgy a mellső, mint a hátsó tányérok tengelyeit egyenesre vagy rézsútosra állítsuk be. Ez a vezető tetszésétől függ, aki e tekintetben a talaj minősége szerint igazodik és a beállítást úgy eszközli, hogy a cél a legjobban éressék el. Ha az derülne ki, hogy a vonóerő nem a helyes ponton hat, a borona tehát rézsútosan áll és irányából kijön, akkor a vezető a (37) kézikeréken való forgatás által az illető (27) vonóhorgot az egyik vagy másik irányban eltolja és ily módon állandóan javítja a vonóerő hatópontját, úgy hogy a borona nyílegyenesen fut a két gép között ide és oda. Fordulásnál természetesen a tányércsoportokat ismét átállítjuk, úgy hogy a mozgásirányban előbb jövő csoportok tengelyei nyújtott,- a következőké tompaszöget képeznek. Ha a járművet kerekeire akarjuk helyezni, akkor előbb az egyik oldalon megemeljük, amennyiben a (41) orsót a (39) nyíláson át alulról bevezetjük és a (40) anyát az orsó elforgatása által a (38) toldatban elrendezett csapágyba beillesztjük. Erre a (42) forgattyú segítségével a járókerekek fölemelése és aláhelyezése következik; a jármű azután az emelőberendezéssel ismét lebocsáttatik. A másik oldalon e beszerelés ugyanily módon megy végbe, a leszerelés pedig a jármű mindkét oldalán fordított sorrendben megy végbe. A (41) orsó és a (45) talp között levő golyós csukló egyrészt és a (40) anya és a (38) toldat között levő hengeres csukló másrészt lehetővé teszik a talaj egyenetlenségeihez és annak a jármű egyoldalú megemelésénél föllépő rézsútosra állásához való önműködő hozzáilleszkedését, mimellett gondoskodás történt elegendő
