77790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges falak létesítésére

Megjelent 11)521. évi április hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI |B|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77790. szám. VlII/'a. OSZTÁLY. Eljárás üreges falak létesítésére AKTHl'R MÜLLER LAND- UND INDUSTRIEBAÜTEN AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERL1N-CHARLQTTENBURGBÁN. * A bejelentes napja 1919 szeptember hó 24-ike. Elsőbbsége .1918 május hó 4-ike. A találmány tárgya eljárás üreges falak létesítésére betonból, vagy hasonlóból készült egynemű, nagyméretű lapok segélyével, melyek az üreges falak könnyű fölépítését teszik lehetővé, a két alkotófal egymástóli helyes távolságát és az egymással szemben álló lapok kellő helyzetét önműködően biztosítják, keresztülmenő harántfalaknak létesítését külön építőelemek alkalmazása nélkül teszik lehetővé, úgy a hosszfalakban, mint a harántfalakban önműködően helyes kötést biztosítanak, lehetővé teszik az ily harántfalak révén tetszés szerint keskenyebb, vagy szélesebb keresztülmenő üregeknek képezését, melyek ismert módon betonnal kitöltve önálló támaszokká képezhetők ki, és végül lehetővé teszik, hogy ugyancsak más építőelem alkalmazása nélkül harántfalakkal összekötött, nagyobb szabad üreggel bíró üreges falakat létesíthessünk. A találmány értelmében az üreges fal két alkotófalát egymás fölé helyezett, például egy méter hosszú, 30 cm. magas és 5 -10 cm. vastag, betonból, vagy hasonlóból készült nagy lapokból alkotjuk, amely lapok egyik oldalukon a lap függélyes középvonalától oldalt és egymástól bizonyos távolságban álló, két különböző magasságú bordával vannak ellátva. Mindegyik alkotó falban úgy állítjuk a lapokat élükkel egymásfölé, hogy az egyik rétegben a bordák, a középvonaltól jobbra, a következő rétegben ellenben a függélyes középvonaltól balra kerüljenek; emellett mindegyik rétegben az egyik alkotófal lapjainak kevésbbé magas bordája érintkezik a másik aklotófal szemben levő lapjának magasabb bordájával és így egymás.t vezetik. A -magasabb bordák egyúttal az üreges fal üregbőségét szabják meg. Az egyes rétegekben a lapokat úgy állítjuk egymás fölé, hogy váltakozva egyszer az egyik, másszor a másik alkotófal magasabb bordái kerülnek egymásfölé, úgy hogy a bordák végigmenő harántfalakat alkotnak. A bordák asszimmetrikus helyzete folytán az ilyen fölépítés mellett magától adódik meg a lapközöknek egymáshoz képest való eltolt helyzete, vagyis a helyes kő-kötés. Minthogy a bordák alkotta harántfalakban is váltakozva kerülnek egymás fölé a magasabb és alacsonyabb bordák, a harántfalakban is magától adódik a kivánt kötés. A csatolt rajzon a találmány példaképen van föltüntetve. 1. ábra távlatilag mutat két, egymással