77786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jég termelésére a légköri hideg felhasználásával
Megjelent 11)521. évi április hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^ ' SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77786. szám. XVIII/c. OSZTÁLY. aSiiímíSiSm^iSiSSiimmmm~mmmMSSSii—m— ' " — — — — — — ^ Eljárás jég termelésére, különösen a légköri hideg fölhasználásával. GARAS PÁL OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 noTembtr bó 10-ike. A meteorológiai följegyzések adatai szerint Közép-Európában, főként Magyarországon csak igen rövid ideig uralkodik 0° C, alatti hőmérséklet, a téli időszaknak legnagyobb része fagypont fölötti hőmérsékleteket mutat. Ennek következménye, hogy a természetes jég termelésére csak rövid idő áll rendelkezésére és ha ily módon nagy mennyiségű jéghez akarunk jutni, igen nagy területet kell igénybe vennünk. A találmány értelmében hasznosítjuk a kevéssel fagypont alatti hőmérsékleteket is és miután az az időtartam, mely alatt ily kevéssel fagypont alatti hőmérséklet uralkodik, aránylag nagyobb, a természetes jég termelésére több lehetőség kínálkozik. A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy ugyanoly nagyságú alapterületen lényegesen nagyobb jégmennyiség legyen termelhető, mintha csak vizet egyszerűen fölöntenénk és így tennénk ki fagyásnak. Ugyanezen okból a találmány nagyobb termelési hányadot biztosít akkor is, ha kivánt esetben valamely munkahelyiségben magában véve ismert módon mesterségesen előállított hidegben termelendő a jég. Lényegében a találmány abban áll, hogy vizet a földfelszíntől célszerűen nagyobb távolságra elporlasztunk és az így elporlasztott vízrészecskéket szabadon liagvjuk aláesni, miközben, tekintettel arra a nagy fölületre, melyet az elporlasztott kis vízrészecskék a környező levegőnek nyújtanak, a vízrészecskék jéggé fagynak. Ha most ezeket a kis jégdarabokat összehozzuk és az egész tömeget nyomásnak vetjük alá, ezek összefagynak és az ismeretes regeláció alapján egy egységes jégtömb keletkezik. A rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek egy példaképeni foganatosítási alakját látjuk föltüntetve, az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán alaprajzban. Az ÍJ) porlasztófuvókákat hordó (2) csövek a talajszíntől lehetőleg nagyobb magasságban vannak állványokon eirendezve: a csövek helyzete lehet vízszintes, ferde vagy függélyes. A csövekbe na^y nyomással vezetjük be a megfagyasztandó vizet, hogy hatályos porlasztást érjünk el. A nyomást létrehozhatja a (3) szivattyú, de lehet e célra sűrített levegőt is, egy Monjus-szerü berendezésben fölhasználni. A porlasztást is lehet sűrített levegővel végeztetni; ekkor a fúvókán levegő és víz áramlik ki. A porlasztást ugy lehet hatályosabbá tenni, hogy a fúvókával
