77716. lajstromszámú szabadalom • Membránrezgésekkel forgatott látható jelző távíró- és jelzőberendezésekhez
Megjelent 1921. évi március lió 26-án. M A G Y A II K IÍIÁLY J SZA l>A DALiM I BíliOSÁG. SZABADALMI LEIRAS 77716. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Membránrezgésekkel forgatott látható jelző távíró- és jelzőberendezésekhez. SIEMENS & HALSKE A KTIE N G E SE LLSCH A FT CÉG BERLIN-SIEMENSSTADT ÉS BÉCSBEN. A berelentés napja 1918 julius hó 23-ika. Elsőbbsége 1917 julius hó 27-ike. Az eddig ismeri lálha'ó jelző (mutáló) szerkezeteknél, melyeknél a látható jelzés olyan forgólest ítján történik, melv rugalmas lábacskák segélyével- membránon nyugszik és utóbbinak rezgései útján jön forgásba, nem volt eddig még lehetséges a forgótes'el esak egy vezetéken, illetve egy vezetéken és a földön át úgy befolyásolni, hojy az bizonyos helyzetedben fogvatarlassék. Alkalmazlak ugyan már e célra megakasz'.ókat. pl. olyan ütközők alakjában, melyek a les. forgjsál határolták. A mcgakaszlókn&k ez a íajtója azonban a forgóles,nek nyugalmi helyzetéhe kézzel való visszaállítását lelte szükségessé. A jelen lalálmá ny mar most abból áll, hogy a forgó látható jelző úgy van kiképezve, hogy meglévő távíró-, jelző- és hasonló berendezésekben, melyek legtöbbször csak egyetlen vezetékhez és a földhöz vannak kapcsolva, látható vagy elfog-Ialisági jelzőül legyen használható. A találmány értelmében ezt a célt a látható jelzőnek elektromágnesrendszer fegyverzete gyanáni való kiképzésével érjük el. meTy eleklromágnesreudszerl az egvetlen vezetéken át az elek .romos áram-vezetés megindításával es megszakításával vezéreljük és melynek elek.romágnesei a látható jelzőkészüléket, pólusai közt való átmeneteikor, fogvalarihatják ugyan, anélkül azonban, hogy képesek lennének azt az egyik rögzített helyzetből a másikba átvinni. A találmány tárgyának néhány foganatositási példája a mellékeli rajz 1 — 1. ábráin van bemutatva. Az 1. és 2. ábra-szerint az elektromágnes rendszer két, egymáshoz képest 90*-kal elforgatva elhelyezett (1) és (2) elektromágnesből áll, mely elektromágnesek pólusai (3) és (4)-gyel vannak jelölve. Ezek közt a pólusok közt fegyverzet módjára mozog az (5) forgólest. A pólusok vonzóereje az egyik elektromágnes gerjedése cselén elegendő nagy. hogy az (5) forgótestet rögzílse, mihelyt ez, forgása közben a gerjeszteti elektromágnes pólusai közé kerül.. Az (5) forgólesre ebben a helyzetében haló kis erők, melyeket magas frekvenciájú elektromos áram hoz létre, nem képesek ezt a forgólesle. lovábbforgalni, amíg az elektromágnes gerjeszteti állapota tart és amíg ; < lálhaíó jelzőn erővonalak halóinak át. Csak abban a pillanatban, amikor a .mágneses áram eltűnik, foroghat lovább az (5) forgótest és pedig addig, míg ismét egy gerjeszteti elektromágnes erővonalainak mezejébe kerül. Az elektromágnesrendszernek és a jelzőnek valamely távolban lévő jeladó helyről egyetlen vezetéken ál történő vezérlésére (6) relais van bekapcsolva ebbe a vezetékbe, mely reális fegyverzete a (8) galvánlelepből. az egyik elektromágnesen át, elektromos áramköri zár a (6) relais árammenles állapotában. Ila igen nagy távolságokról van szó, akkor a lelepet. mint a rajzon is lálha'ó, kellé lehet oszlani. Ekkor ugyanis célszerűen egy második, (9) galvánlelepel állítunk l'öl a jeladó helyen. Elegendő nagy (9) végső telep cselén a (8) vonaltelepet ki is. lehel kapcsolni a vezetékből és közvetlenül a (7) relaisfegyverzet áramkörébe lehet beiktatni, melyen ál a (2) elektromágnes táplálása történik. A jeladó helyen, a magas frekvenciájú áramok előállítására, gyönge árammal működteleli
