77714. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rezgőrendszerekben a lökőhullámok fölfogására

Megjelent 1921. évi március lió 26-án. MAGYAR KIRÁLYI |ij§| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77714. szám. VII j, OSZTÁLY. Berendezés rezgőrendszerekben a.lökó'hullámok fölfogására. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN ÉS BÉCSBEN. A bejelentén napja 1918 julius hó 6-ika. Elsőbbsége 1917 julius hó 6-ika. Hogy- valamely rezgő, pl. elektromos vagy akusztikai rendszerben föllépő zavaró lökőhullámokat fölfogjuk, a jelen lalálmánv szerint olyan berendezést alkalmazunk, melynél a rezgőrendszerrel segédrendszert kapcsolunk, mely utóbbi. val olyan berendezés van összekapcsolva, melv nemcsillapított hullámokat könnyebben kereszailbocsát, mint csillapítotíakat. A segédrendszert egyrészt és a főrendszert másrészt azután ellentétes értelemben, jelifogórendszerrel kapcsoljuk össze és hatásukat erre a jelfogórendszerre úgy egyenlítjük ki, hogy a főrenidszerben föllépő csillapítás rezgései egészeri vagy legalább is nagyobb részükben megszűnjenek. Egy főleg elektromos rezgőrendszerhez való elrendezés a mellékelt rajz 1. ábráján vázlatosan van bemutatva. Itt (a) jelöli a főrezgőrendszert és (b) a vele kapcsolt segédrezgőrendszert, melyben olyan (c) készülék foglal helyet, mely a rendszernek azl a tulajdonságot kölcsönzi, hogy nem csillapított rezgéseket könnyebben átereszt, mint csillapíl'Ottakat. A (b) segédrendszer az (a) főrendszerrel együtt a (d) jelfogórendszerre hat, melyben az (e) jelfogóberendezés foglal helyet és pedig a kapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy a rendszerek ellentétes értelemben hassanak a (d) rendszerl-e. Ahelyett, hogy az (a) rendszer közvetlenül hasson a (d) rendszerre, amint azt a rajzolt vázlaton föltettük, különleges esetekben természetesen előnnyel lehet áttevőrendszert beiktatni az (a) és (d) rendszerek közé, mely egyidejűleg mindkét, (a) és (d) rendszerrel kapcsolva van. Azok a berendezések, melyek arra alkalmasak, hogy a rendszernek azt a tulajdonságot kölcsönözzék, hogy nemcsillapítolt rezgéseket könynyebben áteresszen, mint csillapítoitakat, önmagukban véve a legkülönbözőbb módon képezhetők ki. Különös biztosságával és egyszerűségével tűnik ki a következő elrendezés: A segédrendszert két rezgőrendszerre választjuk szét, melyek szorosan (szűken) vannak egymással kapcsolva. Ekkor ezekben a kapcsolt rendszerekben két kapcsolófrekvencia lép föl és pedig ez a két frekvencia akkor lép előtérbe, ha lökőhullámok hatnak a rendszerekre. Már most a kát, szűken kapcsolt rendszer mindegyikével egy-egy további rezgőrendszert kapcsolunk, melyeknek egyike az egyik, másika pedig a másik kapcsolófrekvenciára van hangolva. A két kapcsolófrekvencia egyikét most valamely alkalmas tag absorbeálja, melyet az ezen kapcsolófrekvenciákra hangolt rendszerekkel kötünk össze úgy, hogy tehát csak a másik kapcsolófrekvencia marad érvényben megfelelően kisebb rezgési energiával. Több ilyen rendszernek kaszkádkapcsolásban való alkalmazásával a hatás tetemesen fokozható. Ilyen fajtájú elrendezés, főleg elektromos rezgőrendszerekhez, a mellékelt rajz 2. ábráján van vázlatosan bemutatva. Itt (a) jelöli ismét a főrezgőrendszert (rezgőkört), (bl) és (b2) a két, egymással szűken kapcsolt segéd rezgőkört, melyek egyikével (bl)-gyel az (NI) egyik kapcsolófrekyenciára hangolt további (cl) rezgőkör, míg a másik a (b2) segédrezgőkörrel az (N2) másik kapcsolófrekvenciára hangolt (c2) további rezgőkör van kapcsolva. Hogy az energia ama részét, mely az (N2) kapcsolófrekvenciával rezeg, legnagyobb részében megsemmisítsük, a (c2) rezgőkörben (w) ellenállást kapcsolunk be. A