77693. lajstromszámú szabadalom • Ivlámpa több fényívvel
- 3 -amelyeken a pozitív és negatív talppont keletkezik, egységes, összefüggő darabot alkot. Ugyanazon cél elérésére, nevezetben a különböző polaritásé két talppontnak a (b) elektródán való elkülönítésére, ezenfölül még más, ismert berendezések, pl. mágnesek is alkalmazhatók. Ha sóval erősen itatott, úgynevezett hatásra készült szenekhez p. o. egy és ugyanazt a fényívképző adalékot használjuk valamennyi (a, b) és (e) elektródában, akkor a (b) elektróda negatív zónájának quantitative többet kel] ezekből az adalékokból tartalmaznia, mint amennyit a pozitív zónája tartalmai., mert kísérletek tanúsága szerint csak így képződhetik egyrészről a z(a) elektróda és a (b) elektródának negativ zónája közötti egyenlő hosszúságii fényív. A 3. ábra egyenáramú ívlámpák elektródjai ugyanolyan elrendezésének to>vábbi kivitelét tünteti föl. Hogy -íz elért hatás és a kifogástalan működés hosszú égéstártamra is biztos íttassék, az (e) segédeszköz (a meleget összetartó test) kerül alkalmazásra, amely céljának megfelelően akként készül, hogy a (b) elektródával szomszédos helyein az ottani magas hőmérsékleten a meleget jól vezeti, míg a (b) elektródától távolabb eső helyein a meleget rosszul vezeti. Állhat ez az (e) darab p. o. fémoxidból, tiszta szénből, szén- és fém keverékéből stb. Esetleg körülvehetjük valamely a meleget rosszul vezető testtel (pl. levegővel, samottal stb.), ami az elérendő célt még előmozdítja. A 4. ábrán a (b) elektródának különböző összetételű két fele egymáshoz kép-est elmozgatható és pedig egymással párhuzamosan csúszhatnak, a (m m, n n) érintkezési fölületeken. A melegnek ezen elrendezés révén előidézett átvezetése a pozitív talpponttól a negatívra itt is fokozható még a meleget rosszul vezető (t) testnek (levegő, samott stb.) alkalmazásával. A ábra föltüntette (b) elektródának a külső pólusokhoz csatlakozó két (a) és (c) elektródával kapcsolatban az 5. ábrán vázolt különleges módon való alkalmazása a következő különös előnnyel jár. Ismert dolog, hogy tartósan égő, hatásra készült ívlámpákban, melyeknek elektródái egymás fölött, állnak, az égési térben (zárt bura sth.) levő elektródáknak' leégése az időjárás behatásaitól (hőmérsékleti nedvesség stb.) függ. Ez egyebek közt annak tulajdonítható, hogy a különböző elektródák egészen különböző hőmérsékletű helyekre terjednek ki, továbbá annak, hogy az elégés terében szükségképen keletkező kondenzátumok (kondenzvíz stb.) a burának hidegebb helyein lévő alsó elektródát jobban befolyásolják, mint a fölsőt. Ezek a hibák az 5. ábrának megfelelő elrendezés útján majdnem teljesen kiküszöbölődnek. Ezen elrendezés szerint az elektródák tengelyei egymással hegyesszöget alkotnak. Két-két együtt fényívet képző elektróda tengelyei egy síkban vannak. A két sík, amelyekben egy-egy fényív helvét foglal, egymással akár párhuzamos lehet, akár tetszőleges szöget alkothat. Szabadalmi igények : 1. Ívlámpa egynél több fényívvel, azzal jellemezve, hogy a lámpa külső pólusaival nem kapcsolatos elektróda amelyen fényíveknek különböző po laritású több talppontja létesül, önmagában különböző összetételű és úgy van készítve, hogy a meleg azon összetételű részről, amelyen a pozitív talppont létesül, azon összetételű részre, amelyen a negativ talppont keletkezik, jól átvezetődik, oly célból, hogy az utóbbi lehetőség szerint a pozitív kráter legmagasabb hőmérsékletére hevíttessék. 2. Az 1. alatt védett ívlámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpa külső pólusaival nem kapcsolatos elektróda több, térbelikig elkülönített részből áll.
