77677. lajstromszámú szabadalom • Vízállásmutató táváttétellel
Megjelent 1 Wi 1. évi március lió 1 O-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEI KAS 77677. szám. Vbi2. OSZTÁLY. Vízállásmutató táváttótellel. VOSS OTTÓ OKI, MÉRNÖK OBERHAUSENBAN. A bejelentés napja 1917 jtinius hó 30-ik*. Elsőbbsége 1914 május hó 11-ike. Mágus gőzkazánoknál, főleg meredekesövű ka" Kánoknál a vizszinnek megfigyelése a normális vízállás magasságában alkalmazott mulatóiivegeken igen nehéz. A kazánon alkalmazott galériák, ráépített tüzelőanyagtartányok és hasonlók akadályozzák a mutatóüvegnek láthatóságát, az üvegnek tükrözése, a fénytörés és a tisztátlanságok, melyek az üvegen lerakódnak, a meglígyelést megnehezítik és gyakran tévedéseket Okoznak. Hz különösen nagy teljesítményű kazánoknál veszélyes, mert a csekély víztartalom és gyors elgőzölögtetés miatt a vízállás nagv ingadozásoknak van kitéve. Az alább leírt találmány oly vízállásmutalókra vonatkozik, melyek lehetővé teszik, hogy a vízállási bármily magasra épített gőzkazánoknál is egy mélyen fekvő helyen, célszerűen szemmagas" ságban megfigyelhetjük, illetőleg leolvashatjuk. A találmány lényege abban áll, hogy a normális kazánvízállás magasságában egy tarlány van alkalmazva, mely a vízállás Változásának hatása alatt fel és alá mozog és ez a tartánv egy nembránnal, dugattyúval, vagy úszóval olyképen van összekötve, hogy a tartánv a kazánvíz állásának emelkedése és sülyedése által létrejött mozgását a membránra vagy hasonlóra és ennek útján folyadék közvetítésével egy mulatószerkezetre viszi át. mely tetszőleges magasságban a kazánon, vagy annak körzetében lehel alkalmazva. Az új vízinutalót a csatolt rajzok több kivileli álakban elölnézetben tüntetik föl, Az 1. ábrán egy meredekesövű kazánnak fölső kazánja (l)"gyel van jelezve. A normális vízállás-, iiak magasságában ismert módon a (2) lartány Van mozgathátóaui fölfüggesztve, melynek fölső tésze ii (3) cső útján a gőztérrel, alsó része pedig a (I) cső útján- a kazánnak vízlerével közlekedik. Amint az (1) kazánban a vízállás változik, azzal együtt a (2) larlányba is víz hozzáfolyik; vagy abból lefolyik. A mozgatható részeknek önsúlyát az (5) egyensúllyal egyenlíthetjük ki. Az 1. ábra szerinti kiviteli álaknál a (2) tarlány a (6) rúd közvetítésével a (7) membránra támaszkodik, mely a (8) tokot zárja el. Utóbbihoz a (9) csővezeték csatlakozik, mely tetszőleges úton ahhoz a helyhez vezet, ahol a vízállást le akarjuk olvasni. A (9) csőnek végén a (10) tok van alkalmazva, melyét a (11) niembán zár el. Utóbbi mozgását a (12) rúd segélyével a (14) skála fölöti mozgó (13) mulatóra viszi át. A kél (8) és (10) tok és a (9) csővezeték folyadékkal van teljesen megtöltve. Ha a vízszin változása következtében a (2) tartálynak vízzel való töltése és így súlya is megváltozik, akkor a (2) lartány siilyed vagy emelkedik és a (6) rúd útján a (7) membránra hat, mely azután a folyadék töltés közvetítésével a (11) membránt, ez pedig a (13) mulatói mozgatja. Utóbbi tehái a vízszin változásának megfelelő mozgást végez. A minalószerkezel helyett viznnitaló üveget is használhatunk, amelynek az az előnye, hogy azon a leolvasási, illetőleg megfigyelést a kezelőszemélyzet ismert és a törvényesen előírt vízmutatóüvegekkel megegyező módon végezheti el. Kgy ily kiviteli alakot a 2. ábra tfortel föl. A membrános (i) tokot a (15) födő zárja el, melv fölül a (16) üvegcsövet hordja. A (11) membrán fölölt meghatározoll folyadékmennyiség van, melynek szintje a (16) megfigyelőesőben a (11) membránnak mozgásától függ. A megfigyelést azáltal tehetjük könnyebbé, hogy a (16) üvegcsőben egy szines (17) testet, pl. egv befestett üveg-