77631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok nitrogénjének a tüzelőanyag elgázosításakor való kiválasztására

föl és egyszersmind uj eszközt is szolgáltat a nitrogénkiaknázás fokozására. Hogy az ammoniumkloriddá való földolgozás milyen módon megy végbe a generátorban, mellékes. Az eljárás sikere teljesen független attól, hogy a kötött nitrogén milyen módon alakul át ammoniumkloriddá. A jelen eljárás lényeges jellemző vonása az, hogy az összes ammonvegyületek teljesen ammoniumkloriddá alakulnak át. Az a lehetőség, hogy az összes nitrogén egységes alakba vezethető át, azt a további előnyt nyújtja, hogy a mészszel való kiűzés elmarad. Azonkívül az ammoniumszulfátra való nehézkes földolgozás is elesik. A kész termék műszakilag tjszta minőségben, a vizes oldatból való egyszerű kristályosítás utján megkapható. Mivel a mosóvizet 100° C-ig lehet fölmelegíteni, a lug telítésekor elegendő a lúgot kb. 20— 30° C-ra lehűteni, hogy az ammoniumklorid műszakilag tiszta, kristályos alakban váljék ki. Egyszerűbb előállítási mód már nem is képzelhető. Az összes kötött nitrogén egységes alakba való átvezetésének lehetősége nemcsak az eljárást, hanem egyúttal az egész berendezést is egyszerűbbé teszi. A gázok számára elegendő a csővezetékbe 1—3 mosótornyot beépíteni. Mint már föntebb emlitve volt, a viz újbóli lehűtése elmaradhat, mivel a hiitőviz 100° C-ra fölmelegedhetik, anélkül, hogj az ammoni'i kiválásától kellene tartanunk. Magától értetődik, hogy az ilyen berendezés költségei az egyszerűségnek megfelelően esek él yek. Az összes kötött nitrogénnek ammoniumkloriddá való egységes átalakítása a kénsav alkalmazását teljesen fölöslegessé teszi. Hogy ezzel milyen megtakarítások érhetők el, kitűnik már abból is, hogy a kokszüzemekben átlag 15%, a legjobb esetben pedig 20% kiaknázással kell számolnunk. Már ennél a csekély kiaknázásnál is a fölhasznált kénsav értéke Németországban az 1913. évben 72 millió márkát tett ki. Olyan kiaknázásnál, amilyent a jelen találmány lehetővé tesz, a fölhasználandó kénsav értéke még sokszorta több lenne. A jelen találmánynál a kénsavnak ezen költségei teljesen megtakarjttatnak. A találmány szerint ellenben kloridok találnak alkalmazást és pedig kősó, kalciumklorid, illetve magnéziumklorid alakjában. Egy tonna kötött nitrogénhez, amelynek értéke rendes viszonyok között kereken 1000 márka, körülbelül IVa tonna magnéziumkloridot vagy kalciumkloridot kell fölhasználni. Ezeket a kloridokat roppant mennyiségben termelik Németországban, mint hulladékokat, amelynek eltávolítása a legnagyobb nehézségeket okozza. A magnézium- és kalciumkloridlugok, főleg a káliiparra nézve jelentenek rendkívüli hátrányt, mivel a folyók, amelyekbe a szennyvizek vezettetnek, elkerülhetetlenül tisztátalanokká válnak. A kalcium- és magnéziumklorid más célra való fölhasználásának lehetősége, tehát lényeges előnyt jelent azon iparágak számára, amelyek ezen anyagokat mint hulladékokat termelik. Ebből magyarázható az illető anyagok rendkívül alacsony ára. A kalcium- és magnéziumklorid tonnáját még ha az árak rendkívüli emelkedését vessziík figyelembe 3—8 márkával számíthatjuk, ahol ezen összeg legnagyobb része a szállítási költségekre esik. A kész termékek árai mellett ezek az összegek egyáltalában nem jöhetnek figyelembe, ha csak kénsav mellőzésével megtakarított milliókat tekintjük is. Az aminoniumklorid azt az előnyt nyújtja, hogy kereken 25% nitrogént tartalmaz. A magas nitrogéntartalomnak az az előnye van, hogy szállításnál nincs sok fölösleges teher. Másfelől a nitrogéntartalom nem annyira magas, hogy trágyázásnál a töménység miatt bajtól kellene tartanunk. Az ammoniavizzel szemben a szóbanforgó terméknek az az előnye van, hogy szállításához nincs tartálykocsikra szükség. Az ammoniumkloríd kiváló raktározhatósága által tiinik ki, ami nagy jelentőséggel bir, mivel az ammoniumkloridnak mezőgazdasági célokra való alkalmazása bizonyos időszakhoz