77613. lajstromszámú szabadalom • Csillámló fény nélkül működő katódasugárcső

Megjelent 1921. évi február lió 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI DIROSAG. SZABADALMI LEIRAS 77613. szám. VII j. OSZTÁLY. Csillámló fény nélkül működő katódasugárcső. GESELLSCHAFT FÜR DRAHTLOSE TELEGRAPHIE M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1915 október hó 11-ike. A jelen találmány olyan katódasugárcsövekre vonatkozik, melyek nem hígított gázokkal, hanem, tiszta elektrocsövek gyanánt, magasfokú vákuummal dolgoznak és melyeknél, az anódán kívül, egyí külön segédanóda is van elrendezve. A katódasugárcsövek ez a fajtája erösbítő relais, rezgésfejlesztő, vagy efféle gyanánt nyer alkalmazást. Kitűnt ekkor, liogy a legkedvezőbb hatások elérésére, az ilyen csöveknél a fűtő ikatőda elrendezése, valamint ennek a segédanódától való távolsága fontossággal bír. Míg az! izzókatódának a segédanódához képest1 való, jelenleg szokásos elrendezése, az ilyen fajtájú csöveknél, az üzemben különböző hátrányokkal járt, aminők pl. a gyártásnál föllépő nehézségek az elektródák szükséges egymásból való kis távolságának betartása, valamint az üzem közben bekövetkező változások az elektrodatávolságban, addig a jelen találmánynak megfelelő elrendezéssel ezek a hátrányok teljesen megszüntettetnek. A jelen találmány szerint a katóda fűtődrótja, áramvezető drótjaival együtt, a; segédanóda fölületére merőlegesen van elrendezve. A fűtőkatóda ez az elrendezése azt az előnyt nyújtja, hogy a csövek előállításakor a fűtődrótot a segédanóda közvetlen közelébe lehet hozni anélkül, hogy tartani kellene attól, hogy rövidzárlat keletkezzék az elektródák közt. A fűtőkatóda oldalirányú lengései nem idéznek elő változást a segédanódától való távolságban és így az üzemben zavarokat sem okoznak. Azonkívül azonban a katóda hatása is nagyobb mértékben használtatik ki, mint az eddig szokásos elrendezésnél. Az izzókatóda kiképzése és alakítása az említett elrendezés szempontjából lényegtelen. Lehet az izzódrótot egyszerű hurok, vagy spirális alakjában kiképezni. A csőnek magas frekvenciájú váltakozó áramokkal való működtetése szempontjából előnyös az izzókatódát több, párhuzamosan kapcsolt fűtőszálból készíteni. Az így készült izzókatódák igen nagy terhelést engednek meg és főleg olyan csövekhez igen alkalmasak, melyeket rezgésfejlesztőknek használunk. Előnyösnek bizonyult továbbá az izzókatódát azokon a helyeken, melyek nem a segédanóda felé vannak fordítva, valamely fölfogó '(ernyő-) szerkezettel körülvenni. Ezzel a szerkezettel az izzókatódából oldalt kisugárzott elektronok, melyek a cső üvegfalának káros fölmelege-