77595. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kottafordítő készülék

beállítású helyzeteiben változatlanul be­folyásolja az (1) tengelynek (1') könyök­részét. Az (1, 1') tengelyt a vele kapcso­latos (k, k') simítógörgövel a 6. ábra bal­oldalán föltüntetett kezdőhelyzetben rúgó igyekszik megtartani. Ekkor az (1') ten­gelyrész az (n, n') vezeték (h) függélyesi nyúlványában van, ugyanakkor pedig aa (e) rúd az (ll ) tengelyrész alatt a vezeték legmélyebb pontjában foglal helyet. Vilá­gos, hogy há az (e) rúd átfordítása köz­ben jobbról balirányba halad, úgy az (1') tengelyrész 6. ábra baloldalán látható módon belekerül a vezeték mélyebben fekvő (n1 ) részébe, miáltal az (1, 1') ten­gely körülbelül egynegyed fordulatot tesz és a (k, k') simító fölemelkedik. Egyide­jűleg az (n') vezetéknek alsó emelkedő része az (e) átfordítórudat is megemeli, miáltal annak szabad vége a kottalap sík­jától eltávolodik, és mozgása közben a kottalapot nem súrolja. Az (n, n') vezeték az (m) negyedhengerpalástrészben van kiképezve, mely az (f) forgástengely kö­rül elállítható és mindenkori helyzetében (ml ) csavarral rögzíthető. Célja ezen el­állíthatóságnak, hogy a készüléket min­denféle köttanagyságra be lehessen állí­tani. A (g') esúsztatószerv közelében az (e) fordítórúd szabad végének irányában éles kerületű (h) futókerekecske van elren­dezve, mely a kezdőhelyzetben a kotta­lap széle mellett lebegő helyzetet foglal el, a fordítórúd előremozgása közben pedig ráfut az átfordítófélben lévő kottalap alatti kottalapra és egyfelől az átfordí­dítandó kottalapot maga előtt tolja, más­felől pedig azáltal, hogy a (g, g') csúszta­tószervnél, kissé mélyebbre nyúlóan van elrendezve, az (e) kart megemeli és ezál­tal a (g, g') csúsztatószervet az átfordító­félben lévő kottalaptól eltávolítja, a (h) kerekecske tehát az (e) rúd megemelésé­ben támogatja, illetve kiegészíti az (nl ) vezeték emelőhatását. Az (e) rudat a kot­talaphoz rúgó vagy súlyhatás szorítja a kellő mértékben, A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján a következő: a kottát, mély természetesen kötve vagy fűzve kell hogy legyen, ráhelyezzük" á (b) kottatartóra olykép, hogy a kinyitott kot­tafüzetnek középvonala kereszülhaladjon, illeve messe a készülék (f4 ) forgástenge­lyének középvonalát. A kottafüzet födelét ezen helyzetben a (b) kottatartóhoz tet­szőleges módon rögzítjük. Fontos, hogy a (c) kottafüzetnek jobboldali fölső sarka alá legyen támasztva. Ha a kottatartó mérete olyan, hogy ezen föltétel teljesítve nincsen, úgy a (b) kottatartó fölső jobb sarkához a (bl ) támasztótoldatot erő­sítjük. A (c) kottafüzetnek a (b) kottatartóhoz való rögzítése után beállítjuk a készüléket a kottafüzet nagyságának megfelelően. Ez azáltal történik, hogy az (e) átfordító­rudat az (el ) hüvelyben hosszirányban olykép állítjuk el, hogy a (g, g') esúsztató­szerv a kottafűzet fölső jobboldali sarkára ráfeküdjön, ellenben a (h) kerék a kotta szélén túl a (levegőben lebegjen. (1. és 8. ábrák). Egyidejűleg az (n, n') vezetéket olykép állítjuk el, hogy az (e) fordító­karnak ezen helyzetében az (1') tengely­rész a függélyes (m) vezetékrészben, az (e) rúd maga pedig alatta az (<m') veze­ték legalsó részében foglaljon helyet. Az ilykép beállított helyzetekben az (el ) hü­velyhez viszonyítva az (e) rudat, a (d) nyúlványhoz viszonyítva pedig az (n, n') vezetéket rögzítjük. Ha már most a lábitót lenyomjuk, úgy az (e) átfordítórúd az 1. ábrán kihúzottan föitüntetett helyzetéből az ugyanazon ábrán pontozottan föltün­tetett helyzetbe kileng, miközben a kotta­lap átfordítása következőképen történik: az (e) rúd mozgásának első szakában a (g, g') esúsztatószerv a legfölső (c) kottalapot, 111. annak fölső jobb -sarkát kissé magával viszi, miáltal az (i, k) si­mítok között a kottalap kis domború hul­lámot alkot. Közben a (h) kerekecske rá­fut a következő (c') kottalap szélére, mi­által egyefelől az (e) rudat és vele együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom