77553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zárdióknak hideg úton való előállítására és megerősítésére
<- 2 -il. ábrán a csomópontlemez más kiviteli alakja, a 12. ábrán a diónak lemezalakú kilincsben való ágyazása és a 13. és 14. ábrán oldalnézetben és felülnézetben a kész kilincs látható. A 15., 16. és 17. ábrán, valamint a 18. és 19 ábrán bevésett zárak számára való, besajtolással beillesztett diókkal ellátott ötlőemelők kiviteli alakjai vannak föltüntetve. A zárdiót megfelelően Kiszabott bádogdarabból állítjuk elő, melyet gulacsonkalakú vagy hasábos (a) üreges test alakjába hajlítunk össze (l. ábra); ezen üreges, testhez két (b) pofatárcsát erősítünk (2. és 3. ábra). Az ily módon előállított zárdióknak a szintén hideg úton készült kilinccsel vagy ötlőemelővel való összekötését ezen részek mindenkori kivitele szerint külömbözőképen végezhetjük. Ha lemezalakú kilincsről van szó, akkot a 4. és 5. ábrán látható módon az (a, b) zárdiót a (c) kilincs (cl) könyökrészébe illesztjük, úgy, hogy az (a) test két oldalfölülete az egymással derékszöget bezáró kilincsrészekhez fekszik. Az (a) test másik két oldalfölületére a W-alakú (d) szögdarabot helyezzük és ezt a kilinccsel szögecselés vagy csavarolás útján összekötjük. Az (a) testre sajtolt (b) pofatárcsák a (cl) könyök két oldalához és a (d) szögdarabhoz fekszenek, ami által a zárdió úgy el forgás, mint tengelyirányú eltolódás ellen biztosítva van A (cl) könyökrészbe illesztett (a, b) dió megerősítése kicsákozott (f) csomópontlemezek útján is végezhető, melyek egymásfelé fordított karimázott (fl) peremeikkel az egyik pofatárcsa fölszerelése után (gulacsonkalakú dióiesteknél) a dió (a) testére föltolatriak és a másik rásajtolt (b) pofatárcsa vagy hasábalakú dóitesteknél mindkét rásajtolt tárcsa útján rögzíttetnek, mi mellett az átkarimázott (fl) peremekben kiképezett hézagok a kilincsnek egymáshoz képest szögben álló részeit átbocsátják, mig a kilincs (cl) könyökrészét ezen peremek körülfogják. A csomópontlemezek a 11. ábrán (g)-nél látható módon laposan, átkarimázott peremek nélkül is készülhetnek és ezen esetben szögecsek vagy csavarok átbocsájtására alkalmas (gl) nyílásokkal láttatnak el, úgy, hogy ezen csomópontlemezek az (a) diótest átdugása után a kilincsnek szögben meghajlított részeihez erősíthetők (13. és 14. ábra), mire (gulacsonkalakú diótesteknél) az egyik pofatárcsa vagy (hasábalakú diótesteknél) mindkét pofatárcsa a diótesti e rásajtoltatik. Az (a) diótestet emellett előnyösen a (c2) haránthornyokban helyezzük el, melyek a kilincs könyökrészében vannak kiképezve (12. ábra) és szögben ütköznek egymáshoz,t ami a diónak elforgás ellen biztos ágyazását teszik lehetővé. A 9. és 10 ábrán föltüntetett kivitelű kilincseknél az (a, b) diót a kilincs (h) nyílásán toljuk át és a (hl) betétgyűrű, valamint a (h2) alátétlemez Kitolása után az egyik, illetve mindkét (b; pofatárcsát a dióra sajtoljuk. Bevésett záraknál, melyeknél a dió teste az ötlőt működtető karba vagy szegemelőbe illesztendő, a zárdiókat a leírthoz hasonló módon hasábalakú vagy gulacsonkalakú bádoghüvelyből és erre sajtolt pofatárcsákból készítjük. Az (i) kar, mely a zárdió befogadására szolgál, emellett vagy az (il) lemeznek a dió ágyazását megállapító tövis körül való összehajlítása és a lemezvégek összeszögecselése útján (17. és 18. ábra) vagy két (i2, i3) bádogsávból állítható elő, melyek egyike derékszögben, másika pedig O alakban van meghajlítva (19. ábra). A karoknak vagy emelőknek a (b) pofatárcsák távolságának megfelelő vastagságot a (k) betétgyűrük vagy betétdarabok útján adjuk meg és ,azután az (a) diótestnek kétoldalt kinyúló végeire vagy mindkét (b) pofatárcsát vagy az egyik pofatárcsának már előbb történt megerősítésénél a másik pofatárcsát rásajtoljuk.