77537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elhasznált szulfitlúg megbontására
oxigéntartalmának nagyobb részét 9 ennélfogva már nem választ ki zavaró gipszmennyiségeket. Ezen eljárás foganatosításánál továbbá előnyösen — jníg csak az oxidáció be nem következik -— a hevítés alatt aránylag alacsony gáznyomást alkalmazhatunk az utoklávokban. Azáltal, hogy aztán a kezelést még két fokozatra bontjuk, az oxydáció. előtti külön autoklávokban alacsony nyomásnál való hevítéssel és az elhasznált lúgnak ezt követőleg más autoklávba való átvezetésével, ahol az oxydáció és megbontás az ehhez szükséges túlnyomás alatt mehet végbe, azt az előnyt! érjük el, hogy az elsősorban említett autoklávokban bomlási termékek nem jöhetnek érintkezésbe a közvetve ható fűtőelemekkel. Ezek a termékek mind a második (magasnyomású) autoklávban válnak ki és minthogy itt a további kezelés folyamán csak közvetlen melegítést alkalmazunk, azért a bomlási termékek nem is fognak zavarokat okozni. Ilymódon a folyamat könnyen, üzembiztosan és olcsón mehet végbe közönséges, elhasznált szulfitlúggal, anélkül, hogy előbb a gipsz kiválasztásához való drága és részben körülményes kezelést kellene igénybe vennünk. A nyert termék hamutartalma természetesen jelentékenyen nagyobb lesz, ami azonban tüzelőanyag gyanánt való fölhasználása esetén nem játszik szerepet. * Ha — amint már előbb jeleztük — a gipsz költséges kicsapatását, amelyet a lúgnak a ligninkicsapatás előtt, például nátriumbiszulfáttal való kezelése által eszközlünk, mellőzni akarjuk, ia találmánynak megfelelően mégis a lúghoz kis rnenynyiségű nátriumbiszulfátot vagy más1 efféle kicsapószert adagolhatunk, miáltal tapasztalás szerint a reakció lefolyásának hevességét enyhítjük, mely különben robbanásszerűen menne végbe. Ha a hevítést az előadottak szerint két fokozatban végezzük és pedig az elsőnél aránylag kisnyomású, a másodiknál pedig aránylag nagynyomású autoklávban, úgy rendkívül fontos az, hogy a kiesapószert magában a nagynyomású autoklávban (tehát nyomás alatt) adagolhassuk, amelyben nincsenek fűtőtestek és amelyben a gipsz nem okozhat kárt. Azáltal, hogy a kicsapószereket a nagynyomású autoklávban adagoljuk, jelentékeny hőmennyiségek takaríthatók meg. A lúg ugyanis a celluloza-főzőkből körülbelül 120 C fokon jön ki és ha ezt nem kezeljük kicsapószerelkkel, ezen a magas 120 fokos hőfokon közvetlenül az autoklávokban (esetleg a kisnyomású kazánokba) csapolható le. Ha azonban az autoklávokban való kezelés előtt kicsapószereket, pl. biszulfátot és kénsavat adagolunk és a kicsapatott gipszet kiválasztjuk, a szulfitfőzőkből származó lúgot 120 fokról 9.0 fokra le kell hűteni. Ha a gipsz kiválasztása megtörtént, a lúg 90 fokról '180—200 fokra fölhevítendő, ha ellenben a kicsapószereket a nagynyomású autoklávban adagoljuk, a lúgot csak 120 fokról 180—200 fokra kell hevíteni. Az utóbbi esetben tehát a lúgnak 120—90 = 30 C0 -:kal való hevítését, vagyis az eljárás foganatosításához szükséges hőmennyiség 30—40 %-át megtakaríthatjuk. Ennek nagy jelentősége nyilvánvaló. Szabadalmi igények: 1. Eljárás elhasznált szulfitcellulozalúgnak oxydáfószerek fölhasználásával való megbontására, amelyre jellemző, hogy az oxydálógázokat a lúgba csak azután vezetjük be, miután az oly fokig fölmelegedett, hogy az oxydáció folytán keletkezett reakciómeleg a lúg hőmérsékletét ahhoz a fokhoz közel, vagy valamivel azon a fokon túl hozta, amelynél a ligninanyag kiválása kezdetét veszi. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás oly foganatositási módja, mely szerint az autoklávokban a túlnyomást fölmele-
