77491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörét előállítására

ü Megjelent 1921. évi február lió 10-ón. MAGYAR KIRÁLYI 1§|lfw SZABADALMI HIVATAL. JSfift SZABADALMI LEÍRÁS 77491. szám. XlX/c. OSZTÁLY. Eljárás sörét előállítására. GIERSIG RUDOLF HIVATALNOK STEINABRÜCKLBEN. A bejelentés napja 1919 április hó 11-ike. Elsőbbsége 1919 április hó 4-ike. A sörét előállítására szolgáló ismert eljárásokkal ellentétben, melyeknél folyékony, puha vagy kemény ólmot' vagy csöppalakban ejtetik át szitafenekeken, vagy pedig szitaszerű oldalfalakkal ellátott tárcsáfe által hajítják ki, a jelen eljárás abban áll, hogy a sörétanyagból, különösen puha vagy kemény ólomból, huzalokat állítunk elő, ezeket azután darabokra vágjuk szét és az utóbbiakat sikárló dobban vagy hasonló berendezésben göbökké alakítjuk Ezen eljárás legcélszerűbb kiviteli módja abban áll, hogy a sörétanyagból hengeres huzalokat állítunk elő és ezeket átmérőjükkel azonos hosszúságú hengerekre vágjuk szét. Az új eljárás részletesen a következőképen alakiul: a kiindulási anyag, mely vagy puha, vagy kemény ólom, különösen pedig antimonnal elegyített ólom, valamiféle alkalmas, ismert eljárás szerint, pl. az ismert ólomsajtók segítségével, oly erősségű huzallá dolgoz'.atik föl (sajtoltatik), mely az előállítandó söréinagyságnak felel meg. Ezen huzalok azután ismert vágóberendezések segítségével darabokra vágatnak szét, melyek célszerűen oly hosszúak, hogy a gömbökké való későbbi átformálás alkalmával lehetőleg kevés hulladék jöjjön létre. Ezen célból a legcélszerűbb az ólomsajtión iköralakú keresztmetszettel biró huzalok előállítása és ezeknek átmérőjükkel azonos hosszúságú hengerekre való szétvágása, mert ezen esetben a gömbökké való későbbi átformálás a legkisebb mennyiségű hulladékkal jár. Az előállítotl huzaldarabok erre sikárló dobba vagy hasonló berendezésbe kerülnek és ebben kemény aicélgolyókkal együtt gömbökké formáltatnak át, ami azátal történik, hogy a kombinált esztergályozó és sikárló eljárás vagy efféle által az előállítandó golyói meghaladó anyagnak különösen zömökölése, azonban egyúttal levélele, illetve lesikárlása áll be. Az ilyenformán előállított golyók ere tisztító eljárásnak vettetnek alá lúg vagy oly forró víz segítségével, mely célszerűen kénnátriummal van elegyítve. Ezen tisztításnak elsősorban az a célja, hogy a golyókat a lesikárolt anyagtól elválasszuk, a hígított kén", nátriumoldattal való kezelés pedig azon ismert célt szölgáljai, hogy a golyókon kénólomból való védőréteg jöjjön létre. Ilogy az ilykéip előállított sörétet fénnyel lássuk el, azt célszerűen 100° C hőmérsékletig fölhevítjük és ezen állapotban célszerűen grafittal, különösen pikkelyes grafittal együtt acélgolyókkal meg nem töltölt sikárló dobba vagy hasonló berendezésbe tesszük, amelyen általában csak rövid kezelésnek vetjük alá A fényesség létrejötte után a kezelést meg kell szakítani, illetve a sörétet a sitoárló dobból el kell távolítani, hogy a bekövetkező újból való zavarosodást megakadályozzuk. A leírt eljárás a sörét előállítására szolgáló ismert eljárásokkal szemben azon előnyöket szolgáltatja, hogy az előállítotl sörét lényegesen keményebb, mert a huzal előállítása (sajtolása), valamint az erre következő zömökölő, illetve sikárló eljárás a keménység megnövelésével jár. Ennek következtében az ismert eljárás segítségével előállított azonos keménységű sörét előállítására az új eljárásnál kisebb mennyiségű, a keménységet növelő adalékanyagot, p. antimont, kell használnunk, miáltal ezen aránylag drága anyagokban megtakarítást érünk el. Továbbá a sikárlásnál létrejövő hulladék aránylag csekély, azonban nem is vész el, hanem a tisztítás elvégzése után \