77477. lajstromszámú szabadalom • Izzótest gáztüzelésekhez
szálakat alkalmas mintába bocsájijuk. A szálak emellett helyenként gyöngén egymáshoz tapadnak úgy, ho.gy szárítás és kiégetés után az izzótest a megkívánt gázáteresztőképességgel és nagy föHilettel fog birni. Az izzótest ezen esetben egy mással szilárdan összefüggő agyagfonalakból áll, amelyek azonban akképen vannak összekuszálva, illetve elrendezve, hogy egyrészt közöttük egymással összefüggő szűk rések vagy\csalornahálózatok képződnek, másrészt a szálak egymással összefüggő tömeget képeznek. Az izzótest ezen kiviteli alakjában nagyon könnyű, az egyes fonalszálak anyagtömege csekély és azok az égéstermékeknek nagv fölülelet nyújtanak úgy, hogy az izzótest egész tömegében nagyon gyorsan izzásba jön. A találmány szerinti izzótesteket lűzálló anyagból való, tömör lemezekkel vagy oldalfalakkal burkolhatjuk. Ezek az oldalfalak egy bizonyos helyen, továbbá az égési gázok be- és kilépési oldalán részben vagy egészen hiányzanak. Ezen burkolat révén tehát a hőkisugárzás egy bizonyos irányba terelhető, amennyiben a hőkisugárzás főképen abban az irányban fog bekövetkezni, ahol a burkolófal hiányzik. Lehetséges a találmány tárgyát tevő izzólesteket akképen is hevítési célokra fölhasználni, hogy e testekel folyékony égőanyaggal permetezzük. Az izzótest ekkor a folyékony égőanyagot anyagszerkezete és izzása által elgázosítja és a fejlődő gázok elégés közben a föntiekben ismerietett módon fejlik ki hatásukat. Szabadalmi igények: 1. Tűzállóanyagból való izzólest különösen gáztüzelésekhez, jellemezve azáltal, hogy annak szivacsszerű vagy fagyapolszerű anyagszerkczele, illetve másefféle kiképzése van, amelynek következtében az égési gázok, illetve égéstermékek azon már ama nyomáskülönbség mellett is áthatolnak, amely a légköri nyomással dolgozó gázlángzóknál a gáz szívó hatása f oly Ián lép föl, illetve közönséges kémény huzata által áll elő. 2. Az 1. igénypontban védett izzótest kiviteli alakja, jellemezve azállal, hogy az ainyagrészecskéknek egymással való szilárd összefüggése mellett az izzótestben levő üregek, illetve szűk rések egymással és a külső térrel közlekedő hézagrendszert, illetve réshálózatol képeznek. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett izzótest kiviteli alakja, jellemezve azállal, hogy az izzótestnek szálas anyagszerkezete van, mi mellett a szálak akképen vannak összekuszálva, illetve elrendezve, hogy közöttük egymással közlekedő szűk rések, illeí-ve csatornahálózatok képződnek. 4. Az 1—3. igénypontokban védett izzótest kivi teli alakja, jellemezve azáltal, hogy az izzó test tűzállóanyagból való, tömör falakkal van burkolva, amelyek az égési gázok be- illetvi kilépési helyén, valamint azon az oldalon is ahol a hőkisugárzást kívánjuk, részben vagy egészen hiányzanak. 5. Berendezés gáz- vagy gőzalakú, illetve folyékony égőanyagok elégetésére, jellemezve azáltal, hogy az 1—4. igénypontokban védett izzólest szorosan a lángzó szájnyílására van helyezve vagy a lángzószerkezetbe, illetve fűtőkészülékben az égési gázok útjába van beépítve. 6. Az 5. igénypontban védett berendezés kiviteli aJaikja, jellemezve az izzótestre folyékony égőanyagot finoman szétpermelező vagv szét porlasztó közegek által. Pallas nyomda Budapesten.
