77450. lajstromszámú szabadalom • Gőzekelokomotív a hajtütengelyen elrendezett kötéldobbal

— 2 sen azonos módon képezhetjük ki és azonos relatív helyzetben rendezhetjük el a többi gépalkatrészhez képest úgy, hogy a típusra (jobb- vagy baloldali) való tekintet nélkül a gépek a hajtótengely (hátsótengely) behelyezéséig az utóbbira már fölszerelt részekkel tökéletesen öészeépíthetők. Ekkor egy baloldali gépnek az előállítása a jobboldali géptől csupán abban különbözik, hogy a hajtótengely a rászerelt részekkel a vízszintes síkban 180°-kal elforgatott helyzetben helyeztetik be és, amennyiben a vonókötél számára vezető görgőre van szükség, ez utóbbi vagv a gép baloldalán vagy annak jobboldalán van elrendezve. Amint tehát látható, a bal- és jobboldali gépek előállításához nincsen szükség úgy mint eddig két különböző gépalkatrész-sorozatra, hanem csak egy egységes sorozatra úgy, hogy a baloldali gép összes részei a jobboldali gép részeivel fÖlcserélhetők, azáltal továbbá annyira egyszerűsbül az egyes részek összeállítása is, hogy a gyártási költségek jelentékenyen csökkentetnek. Azáltal, hogy a hajtójánckerekek a forgattyútengelyről hajtott előtéttengelyen épen úgy, mint az ellenlánckerekek a hajtót.engelyen szimmetrikusan vannak a gép hossztengelyéhez viszonyítva elrendezve és a lánchajtókerekek nagyságuk és fogbeosztásuk tekintetében azonosan vannak kiképezve, azért még abban a,z esetben is, ha a hajtótengely a vízszintes síkban 180°-ka' elforgatott helyzetben van az egyébként készen összeépített gépbe 1 lehelyezve, egyrészt a foragttyútengely és vonómű közötti és másrészt a járómű közötti áttételi viszony semmiképen változást nem szenved. A lánchajtókerekek egyenlő kiképzése még azzal a további előnnyel is jár, hogy csak egyetlen típust kell ilyen lánchajtókerekekből előállítani, ami megint csak csökkenti a szántógép előállítási költségeit. Csakis azáltal, hogy az előtéttengely a lánchajtókerekekkel nincsen a forgattyútengely ugyanazon oldalán elrendezve, mint a hajtótengely (ami az ellenkerekeknek a haj főtengelyen való elrendezése miatt természetesnek látszott volna), hanem az ebből adódó szerkezeti nehézségek leküzdése mellett (minthogy akkor az előtéttengely a foi gattyútengely és a gőzhenger közé kerül) « f orgattyútengely ellenkező oldalán, vagyis az elülső járótengely felőli irányban, vált lehetségessé a tengelytávolságot az előtéttengelyen lévő lánchajtókerekek és a hajtótengelyen lévő ellenlánckerekek között megfelelő naggyá tenni, hogy a gőzekelokomotiv nagy határok között ingadozó terhelései mellett is zavartalanul és tartósan üzemben tartható legyen. Ugyanis a lánchajtókerekek az ellenlánckerektől való túlesekély távolsága lehetett főoka annak, hogy a fogaskerékhajtásnál nem tudott meghonosodni és az eddigi kísérleti kivitelek nem vezettek eredményre. A találmány tárgyának egy kiviteli példáját a csatolt rajzon sematikusan ábrázolva mutatjuk be. Az 1. ábra a gőzekeklokomotiv oldalnézete részleges metszetben, a 2. ábra A—A vonala szerint, amely utóbbi a gép fölül nézetét mutat ja, míg a 3. ábra a 2. ábra B—B vonala szerint vett metszetet tüntet föl. Az (1, 1') járókerekek (2) hajtótengelyén (hátsótengely) van a gép egyik oldalán a (3) lánckerék fölékelve (2. ábra), amely a (2) tengelyt hajtja, míg a gép másik oldalán lazán foglal helyet a (4) kötéldob ós az ezzel szilárdan összekötött, hajtására szolgáló (5.) lánckerék. A (3) és (5) lánckerekek az I—I hossztengelyhez képest szimmetrikusan vannak elrendezve. A (6) kazánon megerősített (7) lábakon (3. ábra) nyugszik a kazán fölött a (8) ágyazóbak, amely a (9) forgattyútengely és a (10) előtéttengely ágyazására szolgál (1. ábra). A (10) ten gely a (9) forgattyú tengelyhez képest az ellenkező oldalon foglal helyet, mint a (2)' hajtótengely, tehát a (9) forgattyú-