77419. lajstromszámú szabadalom • Stauffer-rendeszerű kenőszelence

hogy az estben, ha a kenőanyag tokot utántöltés céljából lecsavarolni akarjuk, az egész szelence a kenőnyílás csavarmeneteiből egyszerűen kicsavard tátik: Amennyiben azonban ezen oldalt kinyúló pecek hajlítással szemben elegendő ellenállóképességgel bir, az előbb említett jelenség a pecekr e való leesavarolásnál szintén föllép és pedig épp azon különösen veszélyes alakban, melynél a kenőanyagtok és a csavarmenetes alsó rész egyoldalúan egymáshoz szoríttatnak. Jelen- találmány által ezen hátrányok úgy keriiltetnek el, hogy meghatározott mozgásihatárolás létesíttetik helytálló ütköző által, amenyiben a tulajdonképeni kenőanyagtokban és a csavarmenetes alsó részen orrok, illetve ütközők vannak elrendezve, melyek egy csavarmenetmagasság elforgásának értelmében egymáselé fekszenek, ha a szelence megengedett legmélyebb helyzetét érte el. Ezzel az esetleg szerszámok segítségével kívülről a kenőanyagtokra gyakorolt •forgási nyomaték közvetlenül ugyanily forgási nyomaték által támasztatik alá, anélkül, hogy a csavarmenetek eközben máskép, sem mint'vezetékek vétetnének igénybe; semmiesetre sem állhat he a csavarmenetekben oly összefe.-zítés, mint a csavarmenetemelkedés értelmében való egymáshoz szorításnál. Az orrok vagy ütközők egy csavarmenettel való behatási mélységének megfelelően a tok föjesavarolása esetén mindkettő a kapcsolatból oldatik, úgy hogy a szelence egys.zerű nyitása válik lehetővé és a szelencének a kenőnyílás csavarmeneteiből való kiosavarolása nem állhat be. Az ütközők vagy orrok alkalmazása a kenőanyagtok belsejében és a csavarme* net alsó részében legegyszerűbb alkalmazást enged meg' és pedig már meglevő Staufier-rendszerű kenőszelencéknél utólagos beosavarölás által, míg teljesen új szelencék előállításánál az ütközők célszerűen az illető részekhez hozzáöntetnek. Az ütközők magassága oly csekély, hogy megsértésük a föllépő erők által ki ' van zárva, szemben esetleg a kenőanyagtokon kívül egymásra ható ütközőkkel, mimellett az egyiket, mint aránylag hosszú kampót kellene kiképezni, úgy hogy a föllépő erők által való el hajlítás vagy letörés nem volna kizárva, A mellékelt rajzban a találmány tárgya az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán keresztmetszetben van föltünletve. A szokásos módon kiképezett, belül csavarmenetekkel ellátott (a) kenőanyagtok a szintén csavarmenetekkel ellátott alsó (b) részre csavaroltatik föl, mely a hatélű (c) rész és a csavarmenetes (d) csap segítségével csavaroltatik be az illető kenőnyílásba; a kenőanyag a hatélű (c) rész és a (d) csap középső furatán át lép a kenési helyhez. Az (a) tok belsejében az (f) orr van alkalmazva, míg az alsó (b) részen megfelelő (g) ütköző van elrendezve, melyek egymáshoz oly viszonyban vannak, hogy legelőbb is minden további nélkül az (a) toknak alsó (b) részhez képest való szabad fel- és leesavarolása válik lehetővé, míg az utolsó csavarmenettel az (f) orr és a (g) ütköző a forgás értelmében egymáselé fekszenek, úgy hogy a továbbelforgatás ki van zárva, anélkül, hogy emellett valamely kényszererők léphetnének föl. Az (a) kenőanyagtok ós (b) alsórész forgáspárja emellett csapkép szolgál míg a csavarmenetek tisztán csak vezetésre szolgálnak és ilykép összefeszítésnek ós megfelelő igénybevételnek nincsenek kitéve. Szabadalmi igény: Stauffer-rendszerű kenőszelence, azáltal jellemezve, hogy az (a) kenőanyagtok lecsavarolásával egy ennek belsejében alkalmazott (f) orr a forgásirány értelmében egy csavarmenet magasságával helytálló alsó (b) részen levő (g) ütköző elé iekszik, hogy