77412. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés léghíjas csöveknél szétporlódás folytán keletkező részecskék ellen
Megjelent l94ál. évi január hó lO-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77412. szám. - Vfl/g. OSZTÁLY. Védő berendezés léghíjas csöveknél szétporlódás folytán keletkező részecskék ellen. DH LILIENFELD GYULA EDGÁR EGYETEMI TANÁR LEIPZIGBEN. A bejelentés napja 1919 április hó 22-ike. Elsőbbsége 1918 június hó 27-ike. Légliíjás csöveknél a kisülési pályát körülvevő üvegfalakon idővel fémbevonatok képződnek, amelyek az elektródák elporlódásától erednek. Az elporlódás oka az ionlökésben vagv a magais hőmérsékletre hevített részek (izzó katoda) szublímálásában rejlik. Bizonyos esetekben kívánatos, hogy az üvegfal meghatározott részét az elporladással szemben megvédjük, például a.zon célból, hogv a kisülés nyugtalanítását és annak átmenetét rezgő állapotba megakadályozzuk, amire az említett fémbevonatok kedvező alkalmat adnak. A találmány azon megfigyelésből indul ki, hogy az elporlódásnál keleikező részecskék a legtöbb esetben majdnem/ ki zajrólag egyenes vonalban mozognak tova a szétporlódási helytől. Ezen körülménynél fogva meg van adva annak a lehetősége, hogv a szétporlódástól eredő bevonatot meghatározott helytől távol tartsuk azáltal, hogy például a szétporlódó izzó huzal és a védendő hely közé szigetelőanyagból vagy fémből való ellenzőt rendezünk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő berendezés egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Ez a kiviteli alak a találmány tárgyát levő berendezés alkalmazását az ismeretes Lilienfeld-féle röntgencsöveknél mutatja. Ezen berendezés révén a segédkisülés (primerkisülés) katodája gyanánt használt izzólámpa (G) izzótestének szétporlódásánál keletkező bevonaírészecskék a katodacső belsejétől, kiilönösen azonban a katoda (IC) luratától távol tarthatók. A találmány értelmében elrendezett (P) ütközőfal, illetve ellenző a szublimáló fémrészecskéket, amelyek egyébként a nyil irányában a katoda felé mozognának, visszatartja. A (P) ellenző vékony fémlemezből vagy (kvarcból, üvegből való) vékony szigetelő lemezből áll és az izzólámpa (Zl, Z2) áramhozzávezelő huzalainak egyikéhez van szegecselve. A két (S) huzal az izzólámpa egyes meneteinek tartására szolgál. Külön kiemelendő, hogy ezeknek az (S) tartóknak az izzólámpa síkjában kell feküdniök, mert ha azok oldalt fekszenek, előfordulhat, hogy az elektronok számára elektrosztatikus gyűjtő gyanánt hatnak, minekfolylán eleklronkötegek képződnek amelyek az üveggömböt a tartókkal szemben fekvő pontban elpusztítanák. Nyilvánvaló, hogy az ütközőfal szerkezetileg lehetséges elrendezése korántsem szorítkozik azon esetre, amelyben az az izzólámpán van rögzítve. Ez az ütközőfal külön száron is rendezhető el és külön hozzávető huzallal szerelhető fel, hogy adott esetben annak kívülről esetrőlesetre meghatározott feszültséget adhassunk. Ezek az ellenzők előnyösen alkalmazhatók a rezgéskeltő közegeknél is, annak megakadályozása végett, hogy az izzólámpa szétporlódásánál keletkező részecskék a rácselektroda szigetelésére, illetve az anodára rakódjanak. Az ütközőfalak ezen esetben még azzal az előnnyel is járnak, hogy a rezgések keltését kedvezően befolyásolják, minthogy a segédelektrodának adandó feszültséget csökkentik. Szabadalmi igények: 1. Fémből vagy nem vezető anyagból való ellen/ zők elrendezése léghíjas csövekben, jellemezve azáltal, hogy az ellenzők akképen vannak az egyik katoda (előnyösen izzó katoda) és a hozzátartozó amoda között elrendezve, hogy az említett két elektródát összekö.ő egyenes vonalak az ellenzőt átdöfik, hogy ily módon
