77407. lajstromszámú szabadalom • Belső forma üreges falak készítéséhez

gathalólag kötött (101 és 10-) darabokból, míg a (21) végfalak fémlemezből, vagy más hajlékony anyagból állanak. A 17., 18. és 10. ábrákból lálluiló kiviteli alaknál a végfal, illetve az oldalfal egy része egy. .i végfalaikban, illetve oldalfalakban levő nvilás élei felé mozgatható és ezt kiegészítő (84) részből áll. Ezen utóbbi a megrajzolt kiviteli alaknál egy háromszögletes keresztmetszetű, keretből áll, amely (8(1, 82 és 83) karok és csuklótagok segélyével csuklósan van (81)-nél egy (79) rúddal forgathalólag összekötve. A (70) rúdnak a forma belseje felé fordított vége egy (75) kétkarú emeltyűnek egyik karjával forgatható összeköttetésben áll. míg ez utóbbiak másik karja ugyanily módon van egy hasonló falrésszel összekötve a forma ellenkező oldalán. A kétkarú emelő tengelye. illetve a (101) vezérrúd egy (78) haránttámasztékkal van összekötve, amely arra szolgál. hogy az oldalfalaknak egymásfelé irányuló befelé való mozgását azon nyomással szemben határolja, amely a Beton bedöngölése alkalmával kívülről reájuk gyakoroltalik. A (84) keret a (83) karokkal forgat halólag összekötött (85, 8(3) csappanok segélyével a szomszédos tulajdonképeni falterük-leken fölfekhetik. A 20. és 21. ábrák szerinti kiviteli formál a födőlécre erősített és szögletben meghajlított (87) lemezek (90) rézsútos hasíléknyílásai jellemzik, amelyekben a vég- és oldalfalakra megerősített (88, 80) vezetőcsapok járnak, amely utóbbiak elcsúsznak a hasilékokban-. amikor a födőlapot és így a (87) lemezeket is megemeljük és tehát a hasitékok hajlása. folytán a (21) végfalak és (10) oldalfalak összejnInak. Hogy ezt az összejulást lehetővé legyük, mindegyik oldal- és végfal rézsútosan két (103

, 10' és 21', 21'-') részre van hasítva. A (10* és 21-') részek egymással és a (87) lemezzel vannak összekötve és ezt emelés közben követik, miáltal a falaknak szélességi kiterjedése az összejutás céljából egyre jobban csökken. ... , A 22. ábra szerint a (101) forgatható vezérrúd ugyanúgy, miiít a 19. ábra szerinti elrendezésben, (78) h a rá nt t ám asz lékokk a 1 ellátolt (75) kétkarú emelő gyanánt van kiképezve. A (75) emelő mindegyik végével egy tag van csuklósan összekötve. I'zen tagok l ül só végeinek mindegyike (92) szögemelő karokhoz van csuklósan kapcsolva, amelyeknek másik karja (93, 08) csapok révén, mindegyik a saját, egymással szembenfekvő, rézsútosan levágott (10-' és 10*) részeivel van összekötve. A (21) végfalak a (10) oldalfalakkal, illetve azok (10-' és 10') részeivel (99 és 100-nál) vannak forgathatóan összeköt ve. >Ha tehát a (101) rudat oly irányban forgatjuk, hogy a (79) tagok a 22. ábrában láthaitó nyilak értelmében elmozduljanak, akkor a (92) szögkarok a végfalak felé nyomulnak, míg közben az oldalfalaknak (10-) részei a forma belsejébe kerülnek, és pedig azáltal, hogy az említett (10*) részek a (93) csap'körül a (103

) részekkel szemben forgathatók, amely utóbbiak pedig a (98) csapok körül foroghatnak. Emellett a (10- és 10») részek kölcsönösen ellolatnak, a (21) oldalfalak széthúzhatok és a formát most már akadálytalanul lehel a cellából kihúzni. Kelkarú (78) haránt támasztékok tartják, mint az előbbi kiviteli alaknál, az oldalfalaka! a kívánt helyzetben. A 23., 24. és 25. ábra belső formához való kiviteli mulat, amely lényeges részeiben a már leírt belső formákkal megegyezik, s néhány részlet elrendezését tünteti fel, amelyek az ilyen formák ió működését elősegítik. így pl. azok a (101) keretek, illetve szárnyak és hasonlók, amelyek arra szolgálnak, hogy a külső falakat és a végfalakat is a belon bedöngölése ala't elmozdíthat allan helyzetbe rögzítsék, itt kerek fölfekvési fölülelekkel van ellátva hogy az oldalfalakon könnyebben csúszhassanak, mikor a szárnyak feszítésére kifelé nyomják az oldalfalaikat, iízek a (104) keretek maguk is a (105) rézsútos karimák közvetítése által rögzltleinek beállított kilolóhelyzetükbeiv, amely karimák az oldalfalak belső léién vannak megerősítve és merőleges vagy közel merőlegesen az oldalfalakhoz nyúló részeik állal i (101) keretekel megakadályozzák, hogy fölfelé elmozduljanak, mikor azok beállított működési helyzetükben felső széleikkel az említett (105) rézsútos karimák alá csúsz'ak. Ezen utóbbiak rézsútos helyzete a forma két oldalán ellentétes értelmű úgy. hogy az azok alatti rögzítés a keretnek a karimák alacsonyabban fekvő részei felé való forgatás által, a forma mindkét oldalán egyidejűleg biztosíttatik. Ezenfelül még a belső forma (107. 108) vezcékekkel van ellátva, amelyek .az oldalfalakon elrendezeti vezetőlécekből állanak és oly mélyen nyúlnak befelé a formába, hogy egymásra mindenkor fölfekszenek és így a formának minden részei a forma kitolódásakor vagy összehúzásakor biztosított vezetőhelyzetben maradnak. Ezen kivileli alak szerint továbbá (109) vezelőtuskók vagy hasonlók vannak elrendezve, amelyeknek részben az a feladatuk. hogy a födőlécel szilárd és pontosan meghatározott helyzetben tartják, ha a forma ki van feszítve részben pedig, hogv az említett födőlécet a falak fölé vezessék, végül pedig, hogy a kitolt oldalfalaknak ki olt helyzetükben támasztékot nyújtsanak. Az említett vezetés miatt a (109) tuskók lefelé kissé keskenyebbre vannak kiképezve. \ Valamennyi említett formánál a végfalakat olv módon képezhetjük ki, pl. öblösíthetjük, vagy hasonlóképen hogy azok a végfalak körül bedöngöli betonban a formák kivétele közben egy vezetéket képezzenek, pl. egyenesen álló. ékalakú vezetőléc alakjában, amely a forma összehúzásakor annak szimmetriasíkját mozdulatlan helyzet-