77374. lajstromszámú szabadalom • Kettős falú vákuumedény porcellánból és eljárás előállítására

Megjelent 1921. évi január lió 10-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 77874. szám. XVII/b. OSZTÁLY. Kettős falú vákuumedény porcellánból és eljárás annak előállítására. KÖNIGLICHE PORZELLAN-MANUFAKTUR CÉG BERLINBEN. A 73084. sz. törzsszabadalom II. pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 január hó 15-ike. Elsőbbsége 1917 október 23-ika. A lörzsszabada,lomban eljárás van igényeivé vákuumedényeknek porcellánból való előállí­tására, mely szerint egy porcellá.nfopmadarabba vagy formadarabon az előállítandó edény szá­mára égetett porcellánból való csövecsketol­daíot formázunk be vagy rá, az összeköttetés helyét mázzal vonjuk be, ezen mázbevona'.ol égelés útján keményítjük és végül a csövecske­toldatoi leolvasztjuk. Eszerint különösen a csö. vecs'ke toldatnak égetellen porcellánból való mázdara;bhoz való be- vagy hozzáfcrmálásiát le­hetett eszközölni, mi melleit a mázdarabnak az égetés alkalmával föllépő sorvadás folytán a csöveeskeloldalhoz jól hozzásimulni- kelleti. Kzek szerint jól égetett porcellánból való csö­vecskét alkalmazunk, melyet vagy •égetellen vagy égeteti porcellánból való forrnád arabba helyezünk be. Az előbbi esetben a fornmdarab és csövecske között való erős és légmentes összefüggést azáltal érjük el, hogy a formada­nab az égelés alkalmával sorvad és ezáltal a csövecskéhez szorosan hozzászorúl. A második esetben az égetett porcellánból álló csövecske és a szintén égeíetl porcellánból való forma­darab között az összeköttetést mázzal létesít­jük, mely az égetés alkalmával folyóssá vilik, közben a formadarab és csövecske között levő üregbe folyik be, azokat kitölti és ezenkívül a formadarabot és csövecskét összefüggő miázré­leggel vonjuk be, úgy hogy a máz megmereve­dése után formadarab és csövecske egv darab­ból állanak. Azt tapasztaltuk, hogy e mellett úgy az ége­tellen lormadíirab sorvadása által az égetés al­kalmával. mint a máz állal, mely a formadiarab és csövecske között levő üregekben gyűlik össze, a csövecskében oly feszültségek kelet­keznek, hogy az összes csövecskéknek mintegy 30%-a vagy az edény kihűlésénél vagy az eva­kuál ásn á 1 megre ped. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából a kö­vetkezőkben leírt, módosított eljárási: alkal­mazzuk. íigetetlen porcellánból való íormada. rab, porcellán,masszából vagy köralakú korong­gal, 'melynek közepéin ,a csövecskének megfe­lelő átmérőjű lyuk van. összefocsokolunk. Az­után ezen, most már egy részből álló darabot kiizzítjuk, mázzal bevonjuk és égetjük. A tulajdonképpeni edényt oly módon állítjuk elő, hogy a belső és külső köpenyt külön-külön öntjük vagvkorongozzuk. Közben a külső köpeny­ben nyílást hagyunk, melynek átmérője az előbb említett formadarab átmérőjének felel meg. Az­után a két részt nyers állapotban összefocsokol­juk, izzítjuk, mázzal bevonjuk és égetjük. Ila u tulajdonképpeni edény ily módon elkészült, akkor a külső köpeny felső részében lyuk van; ennek meg kell lenni, hogy a külső és belső kö­peny közöli levő belső falat is lehessen máz­zal bevonni. Erre további égetés állal az ége­teti és mázzal bevont toldatrészt (formádaraibot. és csövecskét) az égetett és. mázzal bevont tulaj­don,képeni edényre felégetjük, úgv hogy a két rész most összefüggő egészei képez. A mellékelt rajzban az 1. és 2. ábrákon egv ily edény példakép vett fogan,atosítási falakja hosszmetszetben és fölülnézetben van föltün­tetve. (1) jelzi a belső edényt széles (2) nyílás­sal, (3) a külső edény, (4) a hozzátoldott, le­olvasztva ábrázolt toldatcső. (5) jelzi a süveget, mely célszerűen a (3) edénv kinyúló (6) részén van megerősítve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom