77357. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz alatt hangjelek fölfogására és leadására

2 kon belül gerjednek (szólalnak meg). Az üzem azonban megköveteli, hogy egy bi­zonyos, pontosan megállapított rezgési számtól való, a gyakorlatban elkerülhe­tetlen eltéréseknél is még megszólalja­nak a készülékek. Ehhez járul, hogy a jeladóban a rezgési számnak még leg­pontossabban való betartása esetén is a jelfogóban attól eltérő rezgési szám fog mégis megérkezni, ha a jeladó és a jel­fogó egymáshoz képest elmozgattatnak. Lehetségessé kell tehát tenni, "hogy leg­alább is a leadott', ill. a felfogott rezgési szám különbségeivel, melyek a tekin­tetbe jövő hajósebességeknek f< lelnek meg, a rezonanciagörbe elegendő nagy szélessége által számot vessünk. Ezért a. tömegnek a meinbránfölíilet­hez való viszonyát úgy kell megválasz-250 tani, hogy az legalább is ^ kg. legyen a membránföl ül et 1 dm'--jére. Itt (N) a közép rezgési számot jelenti, melyre a készülékek be vannak állítva. Ez a kife­jezés fölismerhetőyé leszi, hogy növe­kedő rezgési számmal a tömeg viszony r« a membránfölülethez kisebbre választ-' liató és hogy a legkisebb érték a szoká­sos 500, ill. 1000 mp-enkinti lezgési szá­moknál 0.5, ill. 0.25 kg. Előfordulhat, hogy a tömegek úgy vannak elrendezve, hogy nem csak a membrán föliiletre merőleges irányban rezeghetnek, hanem más irányú kompo­nensei is vannak a rezgéseknek. Ekkor természetesen tömeg gyanánt, ismert fizikai törvények szerint, nem a tényle­ges tömeg, hanem a megfelelően redukál* tömeg veendő alapul, mely különben kí­sérlet útján is megállapítható. A membránfölület méretezése szem- -pontjából a következők veendők figye­lembe: Ha a membrán csak olyan tömeg mód­jára rezeg, mely egyrészt az energiát át­vivő tömeggel rugalmas kapcsolat útján áll összeköttetésben, másrészt pedig köz­vetlenül van összekötve a vízzel, de más erőhatásoknak nincs alávetve, akkor síkalakú membránnál a jelen találmány értelmében történő méretezés szempont­jából membránfölület gyanánt .egysze­rűen a vízzel való érintkezési íöliilet geometriai nagysága jön figyelembe. Ha ellenben valamilyen részek vannak a membrán fölületén, vagy annak közelé­ben jelen, melyek annak a vízre gyako­rolt hatását egészen, vagy részben meg­szüntetik, vagy megzavarják, akkor a membránnak csak megfelelően kisebb fö­lül etét szabad „hatásos" fölületkent figyelembe venni. Pl. akkor fordulhat az elő, ha a membrán nem érintkezik, min­den pontján a vízzel. Megfelelően áll ez akkor is., ha a membrán nem teljesen sza­bad, hanem pl. szélein merev kapcsolat útján vagy rugalmas erők közvetítésével valamilyen fajtájú szilárd tartókkal van összekötve. A membrán hatásossága ekkor szélei felé csökken és ennek meg­felelően csökkent hatásos fölületet kell a tömeg kiszámításánál alapul -venni. Elég élesen definiált viszonyok esetén a hatásos fölület nagysága mindenkor számítás útján állapítható meg, más ese­tekben esetről-esetre kísérletileg kell azt megállapítani. A rugalmasan kapcsolt tömegnek a je­len találmány szerint való alkalmazása már most az említetteken kívül még to­vábbi előnyökkel is jár. Lehetővé teszi pl. zavaró zörejének távoltartását, ami­nők lökésekből és effélékből származnak. Azon alapszik ez a hatás, hogy a nagy, a membránnal rugalmasan kapcsolt tömeg egy bizonyos rezgésli számnak csak liosz­szabb ideig tartó behatásai esetén szólal hatásosan meg. További különös fontos­ságú az, hogy a rezonanciagörbének elér­hető aránylag nagy szélessége dacára, igen jelentékeny mennyiségű energiát le­het átvinni. Ez a következőkön alapszik: Önmagában véve jóval kisebb, a mem­bránnal: rugalmasan kapcsolt tömeg is képes lenne elegendő nagy energiameny­nyiség fölvételére. Ha azonban csak kis tömeggel kapcsolnék pl. a jelfogó mikro­font úgy, hogy a rezonaciagörbe elegendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom