77331. lajstromszámú szabadalom • Torlasztószerkezettel ellátott mozgórostély

helősúly, melynek célszerű kiképzése a 2. ábrából látható. Az 5. ábrán kihúzott vonalakkal a munkahelyzet van Jelölve, mimellett az (f) súly az emelő forgási pontjának bal oldalán, vagyis szorosan az ingák mellett és ezeket terhelve helyezkedik el. Pontvonalozva van egy kilendített inga föltüntetve, mimellett az (f) terhelő súly az ellentétes, tehát a nyitómozgást támogató helyzetében van. A kettős emelők számára szolgáló (m) forgási tengelyen a kazánon kívül az (o) kézikerék van ráerősítve, melynek segélyével az (m) tengely mindkét irányban elforgatható, anélkül, hogy ezáltal a rajta lazán ülő (d) emelők közvetlenül befolyásoltatnának. Az (m) tengelyen azonban szilárdan ül a (p) kar, mely a tengely forgásánál megfelelőleg balra vagy jobbra mozgattatik. A kihúzva rajzolt helyzetben a (p) kar olyképpen nyugszik a (d) emelőkön, hogy az, ebben a ielyzetben az emelők terhelését még növeli. Ha az (m) tengelyt jobbfelé forgatjuk, úgy hogy a (p) kar a (d) emelőknek jobb oldalára kerül, úgy a (p) kar súlya az (a) torlasztótestek tehermentesítésére, ill. fölemelésére törekszik. Az (o) kézikerék megfelelő elforgatása által azonban a (d) emelőknek és ezzel az (a) torlasztótesteknek kényszermo/sráic

ú kPengetését idézhetjük elő. Jobbra forgatásnál a torlasztótestek nyittatrak, balra forgatásnál a nyitott helyzetből a munkahelyzetbe vitetnek. Ha nem akarjuk az összes torlasztótesteket egyidejűleg az (op) állítóberendezés által befolyásoltatni, úgy ezt megfelelő beosztás által olyképen kell berendezni, hogy a (d) emelőket és ezzel az (a) torlasztótesteket is esoportonkint foghassuk meg. Ezt megosztott tengelyek, üreges tengelyek segélyével vagy tetszőle ges más ismert módon érhetjük el. A (p) emelők természetesen tetszőle^ ges más módon is alakíthatók, a torlasztótestekre közbülső rész beiktatásával is lehetnek behatással, niely rész a 4. ábrabeli (g) résznek megfelőleg képezhető ki. A (p) karnál vagy karoknál az is lehetséges, hogy ugyanoly hatás elérésére a (d) emelő alatt rendezzük el őket. A 7., 8. és 9. ábrák oly torlasztószerkezet kiképzését tüntetik föl melynek segélyével az összesülő salakrészeknek a rostélyon való göx-bülése által előidézett túlságos salaktömbképződést gátolhatjuk meg. A 7. ábrán a könnyebb érthetőség kedvéért a torlasztótesteknek eddig ismert kiképzését tüntettük föl. A rostélyon fekvő tüzelőanyag a (c) test előtt összetorlódik és hengerforma salaktömböket képez, melyek a (c) torlasztótest sima föl ületen folyton tovagördiilnek, anélkül, hogy ezt kilengetnék. A. 8. ábrán ezen torlasztótest újfajta kiképzésének egy példája van föltüntetve. Ez egy vagy több fokalakú (cl, c2) kiugrással van ellátva, a salakdarab bizonyos nagyság túllépésénél pl. a (c2) kiugrás alá ékelőik be és ezáltal forgásában meggátoltatik. A rostély által kifejtett tolóerő most már azt idézi elő, hogy a salaktömb alsó része hátrafelé tovább vitetik úgy, hogy a salaktömb emelő módjára a rostélypálya és a (c2) kiugrás közé ékelődik és továbbmozgásának folyamata közben a (c) ingát könnyen kilengésbe hozza. A 9. ábra egy alapelvében hasonló foganatosítási alakot tüntet föl, melyrél az inga több részből áll, és pedig olyképen, hogy a fölső (c3) rész az inga fölfüggesztésére szolgál, viszont az alsó (c) rész a tulajdonképeni ingarészt képezi. Mindkét rész egymással össze van csavarva és a (c) rész szükség szerint mélyebbre állítható be hogy a rostélypálya elkopását követhesse. Emellett a (c3) rész egyúttal a találmányi gondolatnak megfelelő kiugrást képezi. Természetszerűen á (c) részen magán is további kiugrások lehetnek kiképezve. Világos, hogy a lépcsőforma fokok helyett másféle kiugrások is alkalmazhatók, A lényeges az, hogy bizonyos nagy-