77328. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus elevátor
Megjelent 1920. évi november lió 20-áu. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77328. szám. XXI/'c. OSZTÁLY. Pneümatikus elevátor. ROMÉT JÁNOS MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 julius hó 31-ike. A szokásos elevátorok lielyett újabban pneumatikus elevátorokat hoztak javaslatba, melyeknél a szállítandó anyagot szivattyú segélyével létesített légáram továbbítja. Az ily elevátorokat különösen oly esetekben alkalmazták, melyekben .súlyt helyeztek arra, hogy az egéi-z munka lehetőleg géperővel vagyis emberi munkának a lehető legminimálisabb hozzájárulásával legyen elvégezhető, amit részbén el is értek, amennyiben a szivatytyúval működő pneumatikus elevátorok csak igen csekély kiszolgálást és felügyeletet igényelnek. Egyszerűség, befektetési költség, üzemköltség és.tüzelőanyag gazdaságos fogyasztása szempontjából azonban az ily szivattyús elevátorok sem elégítették ki a rationáiis termelésnek magasabb követelményeit. A találmány tárgyát már most oly pneumatikus elevátor képezi, mely az eddigi szivattyús elevátorokat a gazdaságos munka legfontosabb tényezőiben fölülmúlja. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy szivattyú helyett az anyagot szállító légáram létesítésére ejektor van alkalmazva, miáltal az eddigi pneumatikus elevátoroknál a szivattyú ós a szivattyú hajtására szükséges gép, ennek kiszolgálása és költségei elmaradnak. A mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban a találmány tárgyának két foganatosítási alakja hosszmetszetben van föltüntetve. A* 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) szállító vezetéknek egyik vége tetszőleges szerkezetű (2) szívófejjel van ellátva, másik vége pedig a magában véve ismert szerkezetű (3) ejektornak (4) tokjával közlekedik, míg az ejektor az (5) vezetéken át egy gőzkazánnal van összekötve. Mihelyt a gőzkazánból gőzt bocsátunk az ejektoron át, az ejektor tokjának (6) terében vákuum képződik, minek következtében a szállítandó anyag az (1) szállító vezetéken át az ejektor1 felé szívatik. Az elevátornak leírt foganatosítási alakja természetesen csak "oly esetekben alkalmazható, melyekben a szállítandó anyagnak a gőzzel való érintkezése magára az anyagra nem káros. Ellenkező esetben a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alakot alkalmazzuk, mely a leírttól abban tér el, hogy az (1) vezeték nem közlekedik közvetlenül az ejektorral, hanem a (8) recipiens és az ebbe benyúló (10) cső útján van az