77304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztésnélküli láncszemekből álló láncnak előállítására

— 4 — szei a 14. ábra, derékrésze pedig a 15. illetve a 16. ábra szerint van kiképezve. Az eljárásnak az eddig ismertetett íoganatosítási módjai szerint oly láncszemekből álló láncot állítunk elő, melyeknek hurokrészei sarkosak (2. ábra); ha oly láncszemekből álló láncot akarunk előállítani, melyeknek hurokrészei a szokásos módon íveltek (1. ábra), akkor a földolgozandó lemeznek már eleve a 17. ábrában fölülnézetben föltüntetett lemezen látható határvonalakat adjuk meg. A lemezek fölső odalán ekkor a 17. ábrában látható mintát, alsó oldalán, a 18. ábrában föltüntetett mintát rajzoljuk ki, minek megtörténtével a lemeznek a 19. ábrában föltüntetett vágásokat ejtjük meg, mely ábrában a vastag, a vékony teljes és a vékony szakadozott vonalak ugyanazokat a vágásokat jelölik meg, mint a 8. ábrának azonos vonalai, amikor is a lemeznek sraffozott részei itt is teljesen kiesnek, A kész láncszemeknek a használati helyzetbe való hozatala, itt ugyanolyan módon történik, mint ahogy az a 8—10. ábrák kapcsán előadatott. Amint a 19. ábrából látható, az anyagvesztesség az eljárásnak ezen foganatosításánál is elenyészően csekély. Az ekként előállított láncszemeknek hurokrészei íveltek lesznek; ezen hurokrészeknek, valamint a szárrészeknek harántmetszete pedig négyszög lesz, amikor is a két hurokrész és a szárrészek három síkba vannak görbítve; ily, hoszszukban kétszer görbített* láncszemek bizonyos célokra ajánlatosak lehetnek; ha azonban a szokásos egysíkii láncszemekből álló láncokat akarjuk kapni, nem kell egyebet tennünk, mint ezen háromsíkú láncszemeket egy síkba sajtolni. A találmányt képzeő eljárás, a részletekben sokféleképpen módosítható annél.kül, hogy ezáltal egyúttal a találmány inaga is változást szenvedne. így legelső sorban végtelen láncot is lehet előállítani, amikor is elvileg megtartjuk a munkadarabnak lemezalakját, de azt nem mint véges sík lemezt, hanem önmagába visszatérő végtelen lemez (kör-, elipsis stb. alakú gyűrű; gyanánt képezzük ki. Az eljárásnak ismertetett foganatosításainál a láncszemek szárrészeinek belső távolsága... a láncszemek belső szélessége... minimumban egy szárrész vastagságának kétszerese. Ha nagyobb belső szélességű láncszemeket akarunk előállítani, akkor a mintát akként rajzoljuk meg ós a vágásokat akként ejtjük meg, hogy egy-egy láncszemnek két-két szárrésze között a kívánt szélesség szerint a derékosztásnak többszörösét vágjuk ki, ami a kivágott derékrészeknek anyagvesztességével jár, mely azonban még ekkor sem mondható j elentékenynek. Ha azonban oly láncszemeket akarunk előállítani, melyeknek belső szélessége kisebb egy szárrész vastagságának kétszeresénél, illetve mely (kis szabad játék meghagyásával) egy szárrész vastagságával egyenlő, akkor a mintáit akként rajzoljuk meg, hogy a lemeznek övrészei adják a láncszemeknek szárrészeit és a lemeznek derékrészei pedig a láncszemeknek hurokrészeit, amikor is a láncszemek hosszát a lemez övrészének osztásai állapítják meg. Az eljárással előállított lánc, mely minden körülmények között osztatlan egészű, minden illesztési helytől ment láncszemekből fog állani, minden lehető alkalmazás számára készülhet; így egyaránt állíthatunk elő a találmányt képező eljárassál műszaki (erőátviteli); díszítési, ékszerészeti stb. célokra szolgáló láncokat, mely célok szerint természetesen a láncok anyaga is változni fog, mint ahogy az egyes láncszemek alakja is a láncoknak különböző céljai szerint különböző lesz. A találmányt képező eljárással egyaránt lehet láncokat előállítani fémből fából, csontból stb. és épp így lehet a láncszemeknek bármely tetszőleges ala- i kot adni, amikor is csak a munkadarabul