77299. lajstromszámú szabadalom • Robbanás ellen biztosított beleslámpa és tűzszerszám

ján alább vannak részletesen ismer­tetve. Az 1. ábra az egész lámpát függélyes met­szetben ábrázolja, ahol az azt körülvevő lámpatok csupán jelezve van, a 2. ábra az 1. ábra fölülnézete, míg a 3—5. ábrák a bélágyazás különleges módjait föltüntető részletrajzok. Égy üreges, alul nyitott (a) alapzaton (zsámolyon) nyugszik az alsó (b) tiizelő­anyagtartállyal és az efölött elrendezett (c) és (d) üres kamrákkal ellátott lámpa­edény, melynek kamrái egymással és a (b) tüzeiloanyagtartállyal (e) nyílások út­ján vannak összekötve. Az edény fölső födőlapjában ül, ismert módon, a (g) lángzóhoz való (f) csavarkötés. Ez a lángzó egy további kamrát alkot, mely a (d) fölső edénykamrával finom (h) nyí­lások útján áll összeköttetésben. Ezeken a (h) nyílásokon át vonulnak a fölszálló tüzelőanyaggőzök a lánghoz. A (g) lángzó középtengelyében áll a (k) béllel (i) bélcső. Az 1. ábrán látható foganatosítási pél­dánál már most (i) béloső lefelé meg van hosszabbítva és egyúttal ki is van bő­vítve. hogy lehetőleg nagy bélkészletet fogadhasson be. A kibővített (i) bélcső lehetőleg mélyen lenyúlik a (b) tiizelő­anyagtartályba és alsó végén egy át­lyukgatott (1) lemezzel van elzárva. Ha most a lámpa 90°-kal, vagy ennél kisebb szöggel fölbillen, akkor a tüzelőanyag, az (e) nyílásokon keresztül, a (e) és (d) kam­rákba ömlik, melyek úgy vannak mére­tezve, hogy fekvő lámpánál az egész tüzelőanyagmennyiséget befogadhatják annélkiil, hogy ez a (h) nyílásokon át kifolyhatnék. Még ha olyan kedvezőtlen helyzetbe borul is föl a lámpa, hogy kö­zéptengelye a vízszintes irányon túl sű­lyed, még akkor sem folyhatik ki belőle a tüzelőanyag, ha a (e) és (d) kamrák elég nagyra vannak méretezve. Ha fölbo­rult a lámpa akkor csak az (i) bélcső alsó részében bennmaradt tüzelőanyagkészle­tet fogyaszthatja még el a láng. Hogy azonban a lámpa fölborulásakor az (i) bélcső lehetőleg gyorsan elzáródjék a (b) folyadéktartálytól, az (i) bélcső alatt még egy önműködően ható zár is lehet elren­dezve, mely már kb. 45°-u fölbillenéskor működésbe jön. Ez a zár, hasonlóan, mint a törzsszabadalomban leírt önműködő zár, ismét egy (m) csonkakúpalakú test­ről lecsúszó (n) tömítőtárcsából állhat. Az (m) csinkakúp itt az edény fenekére van erősítve. Az (n) tárcsa ezen az (m) csonkakúpon ül és erről az (i) bélcső (1) fenéklapjára csúszik, ha a kúp tengelye eléggé lejtősen állott be. Ha a nagyobb bélkészletre nem fekte­tünk súlyt, akkor az (i) bélcső alsó kibő­vülése el is maradhat és egyszerűen az egész (i) bélcsövet végig azonos vastag­ságban lehet levezetni a (b) tüzelőanyag­tartály feneke közelébe. (3. ábra.) A bél­cső iilyen mélyen való levezetése azért szükséges, hogy a, bél a lámpa fölbille­nésekor le ne hajoljék és így a tüzelő­anyaggal tovább is érintkezésbe ne ma­radjon. Ugyanezt érjük el akkor is, ha a 4. ábra szerint, a (k) bél tengelyében (o) drótot, vagy effélét rendezünk el mely a belet mereven tartja, úgy bogy oz nem liajo'hátik le. Lehet továbbá, az 5. ábra szerint, lent bővített, bélosövet' alkal­mazni tartalékkészlettel és a bővület alsó, nyitott végébe egy vastagabb, rövid (p*) belet beilleszteni. Ezt aztán nem fo­gyasztjuk el, mint a (k) belet és így ez folytonosan biztosítja a kellő bemeriilési mélységet. Ha a lámpát zárt lámpatokban hasz­náljuk, akkor célszerű, hogy azt a lámpa­tok fölnyitása nélkül lehessen meggyúj­tani és kioltani. Erre a célra az alsó tar­tályt, a három (b, c, cl) kamrával együtt egy függélyes (q) akna szeli át, mely a kamrák válaszfalától és az edény födő­lapjától tömören él van zárva. Ezen a (q) aknán keresztül, alulról, az (a.) alap­zaton át, valamely alkalmas (r) rudat le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom