77278. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos mellékórák önműködő utánállítására

3 perckerekének már említett (20) tengelyével szilárdan összekötött (19) fogaskerékkel kapcsolódik. A (6) kapcsolókereken két, (8) és (8a) szeg van megerősítve, mely szegek a vezérlőmü perckerekének már említett (23) tengelyén sugárirányban megerősített (7) szegekkel jöhetnek kapcsolatba. A (6) kapcsolókerék kerülete az (5) kontaktusrugópár zárására és nyitására szolgál (22) kapcsolófogakkal van ellátva. Hogy a (6) kapcsolókeréknek a (23) tengely körül való túlnagy kilengését meggátoljuk, ez a kerék a (9) spirálrúgó segélyével össze van kötve a (23) tengelyen ülő, már említett (7) szegekkel. A (fi) kapcsolókerékkel szilárdan összekötött (1) fogaskerék a (18) kereken ágyazott (3) fogaskerékkel kapcsolódik, mely utóbbinak tengelyén a (2) fogaskerék ül szilárdan. Utóbbival a szintén a (18) keréken ágyazott (4) fogaskerék áll kapcsolatban. Az (1) és a (4) fogaskerekek közt az áttevési viszony 1:12, úgy hogy a (4) fogaskerék a (18) fogaskerék nyugalomban állásakor és a (6) kapcsolókerék Stovakapcsolásakor ugyanazzal a kerületi sebességgel forog el, mint a toronyóra óramutatója. A (18) fogaskereken továbbá a (16) kapcsolórúgó van megerősítve, mely (16a) orrával a (6) kapcsolókerék (17) hasítékába csappanhat be. A 4—6. ábrákon a 2. és 3. ábra (16) kapcsolórúgója helyett (16) rugalmas kapcsolóemelő van feltüntetve. Hasonló (17a) hasíték van kiképezve a (4) fogaskerékben is. Ebbe a hasítékba a normális üzem alatt a (16) kapcsolórúgón, illetve rugalmas emelőn megerősített (16b) szeg nyúlik be. A (16a) orrnak ferde felülete van (5. ábra.), úgy hogy ez az orr a (18) fogaskerék nyugalomban állásakor és a (6) kapcsolókerék tovább kapcsolásakor a (17) hasíték ferde határoló falának hatása alatt, a rugó hatása ellenében abból kicsúszhatik. A (2, 3, 4) fogaskerekeknek az a céljuk, hogy megakadályozzák azt, hogy egy óránál tovább tartó javítások foganatosítása esetén a (16a) orr ismét becsappanhasson a (17) hasítékba. Erre a célra a (16b) szeg úgy van méretezve, hogy akkor, ha a (4) fogaskerék homlokfelületéri csúszik, a (16a) orrot bizonyos távolságban tartja a (6) kapcsolókerék homlokfelületétől, úgy hogy a (16a) szeg nem kapcsolódhatik a <17) hasítékkal. A leírt berendezés normális munkamódja a következő: Normális üzemben az ingamünek kiképezett (11—15) vezérlőmü hatása alatt a vezérlőmü perckerekének (23) tengelyén szilárdan ülő (10) továbbítókerék minden percben egy-egy foggal tovább kapcsolódik és így a (23) tengely megfelelő mértékben elforog. Ekkor a (23) tengelyen ülő (7) szegek, bizonyos mértékű üresjárás után, a (8, 8a) szegekkel jönnek kapcsolatba és így a (23) tengely a (6) kapcsolókereket) is magával viszi, amíg az alsó (5) kontaktusrugó (21) orrával a (6) kapcsolókerék megfelelő (22) fogának fölső élére illeszkedik és ezzel az előbb nyitva volt (5) kontaktust zárja. Ekkor a (B) telep (1. ábra) áramkörének záródása folytán a (K) fék az (E) kikapesolómü hatása alatt kikapcsolódik és az (M) elektromotor forgásnak indul, úgy hogy a toronyóra perckerekének (20) tengelye és vele a (19) fogaskerék forgásba jön. A (19) fogaskerék ekkor elforgatja a (18) fogaskereket és így az ezen megerősített (16) kapcsolórúgó (16a) orra követi a (10) továbbítókerék megelőző elforgásia folytán és ezzel a (6) kapcsolókerék továbbkapcsolása következtében elforgott (17) hasítéknak a forgási irányban elüleső végét, míg ezt eléri és a (6) kapcsolókereket annyira magával viszi, hogy az: alsó (5) kontaktusrúgó (21) orra a (6) kapcsolókerék legközelebbi foghézagába csappan be. Az (5) kontaktus tehát újból megnyílik, az (M) motor és az (E) fékkikapcsolómű árammentes lesz és így az (F) rúgó a (K) féket ismét beiktatja. Ezáltal az (M) elektromotor nyugalomba jön. Ez a művelet ismétlődik a központból percenkint küldött minden egyes áramlökés beérkezésekor.