77268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű építkezésnek alacsony hőmérséklet mellett való előállítására

pen történhetik. Építőanyagok (homok, kavics, tégla és hasonlók) melegítésére, különösen az 1. és 2. ábrában föliüntetett berendezés bizonyult célszerűnek Hz föl­öntés, vagy rétegezés útján előállított homok- Hl. téglahalomból áll, mely a hal­mon keresztülvezetett (2) fütőcsatorna­rendszert tartalmaz, amely egy vagy több (3) tüzelőhelyről fűthető. A fűtőcsatorna­rendszer ágaihoz (4) kürtők csatlakoznak, melyeken át a füstgázok távoznak. Ezen berendezéssel tetszőleges nagymennyisé­gű épúőanyagot lehet rendkívül egysze­rűen és egyenletesen fölmelegíteni. A ha­lom belsejében fölhalmozott rneeg az anyag megfagyását meggátolja és igei. alacsony hőmérséklet mellett is biztosítja a jó keverést, betonozást és lekötést. Hogy az épület fölépítése közben a fagy okozta zavarokat elkerüljük, a találmány szerint célszerűnek bizonyult az építke­zést olyként végezni, hogy az álló és fek­vő épületrészek elkészítésével egyidejűleg az épületrészek tömegében fűtőcsatorná­kat helyezzünk el úgy, hogy ezek állan­dóan egy, vagy több tüzelőhellyel állanak kapcsolatban. Egy ily eljárással előállított épület fafödémekkel a 3. ábrában van be­mutatva. Amint ezen ábrából látható, az összes, a fagy által hátrányosan befolyá­solt épületrészek, pl. falak belsejében (6) ífítőcsatornarendszer vonul végig, mely a közös (7) tüzelőhelyről fűthető és az épü­let (8) kéményeibe torkol. Némely épületnél különösen ;célszerii­nek bizonyult az építkezés folyamata ala'ü fűtést az épület befejezése utáni térfűtéssel összekötni. Ilyen esetet mutat a 3. ábra. Az itt föltüntetett fűtőcsatornák a falakban való megfelelő vezetés esetén a kész épületnél is közvetlenül fölhasznál­hatók a helyiségek fűtésére, mivel a rossz hővezetéssel bíró épületrészek a meleget lassan és egyenletesen átadják a zárt lég­tereknek (szobáknak.) Szükség esetén a falak belsejében vezetett csatornákhoz fű­tőkígyókat pl. a (9) raditáorokat kapcsol­hatjuk, melyek a falakon kívül vannak föl­állítva. Különösen előnyösnek bizonyult a talál­mány tárgyát képező eljárás betonépítke­zések, számára, mivel ezen esetben az épü­letrészekbe ágyazott fűtőcsövek egyszer­smind vasbetéteket képeznek. Egy ily építkezés példáját mutatja a 4. ábra, melynél tömör födémek vannak al­kalmazva. Amint az ábrából látható, a fa­lak belsejébe ágyazott (10, 11) fűtőcsövek, melyek a (12) központi fűtőhelyről fűttet­nek, a födémek síkjában harántirányban futó (14) fűtőágak segélyével vannak egy­mással összekötve, melyek egyszersmind a födémek vasfegyverzeteként szolgálnak. A (14) csövek vas, vagy acélcsövek, hasz­nált forrcsövek és hasonlók lehetnek és a (15) csavarkapcsolatok vagy hasonló szerkezetek segélyével köthetők egymás­sal össze. Oly építkezéseknél is, amelyek egészen vagy részben üreges kövekből pl. üreges téglákból vagy hasonlókból építtetnek föl, célszerűen alkalmazható az eljárás. Ezen esetben a tömör (20) épületrészek (6. áb­ra) belsejében a fönt leírt módon (21) fű­tőcsöveket rendezünk eil és ezeket megfe­lelően szerkesztett (22) csőtoldat segélyé­vel az üreges (23) épületrészek használata folytán maguktól keletkező (24) csator­nákkal kötjük össze. Ez esetben a fűtőkö­zeg egyrészt a külön beépített (21) csa­tornákon, másrészről pedig az üreges épí­tőanyagok használata folytán keletkező csatornákon keresztül kering. A fűtőtgchnikából ösmert armatúrák al­kalmazásával a berendezés biztonságát és hatásfokát növelhetjük. Szabadalmi igények. 1. Eljárás épületeknek alacsony hőmér­séklet mellett való előállítására, jelle­mezve azáltal, hogy az épületek föl­építéséhez szükséges építőanyagokat avagy az építőanyagokat és épület­részeket belülről kifelé magába az építőanyagba, i!íl. az épületrészekbe ágyazott fűtőrendszer segélyével oly­ként melegítjük föl, hogy az ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom