77263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és ötvözetek, különösen aluminiumötvözetek keménységének, szilárdságának és megmunkálhatóságának fokozására megeresztés útján
- a -Cinktartalmú alumíniumötvözetek: A 20%-ig terjedő cinktartalmú aluminium-cink ötvözetekből ismeretes, hogy keménységük emelkedő cinktartalommal mindig növekedik. Ludwik kísérletei szerint (Cher die Haerte der Metál legierungen, Ztschr. f. anorg. Chernie, 94, 1916, 170. oldal) aluminiumötvözetek golyónyomási keménysége 2% einktartalomnál hirtelenül lehűtve 48-2—50-5 és 2—3 órai 600° C-on való izzítás után 53-2—54-5, 15% cinktartalomnál hirtelenül lehűtve 81-0—82-0 és 2—3 órai 550° C-nál való izzítás után 2OV0 cinktartalomnál 230 ill. 420° C-on való megeresztése után 10% cinktartalomnál { « Ezen kísérletek szerint tehát ezek az ötvözetek megeresztés útján lágyultak, ami Ludwik kísérleteinek ellentmond. Ludwikkal ellentétben megállapítottuk, hogy alumíniumötvözetek 20%-ig terjedő cinktartalommal raktározás alatt idővel keményednek és minden 70° C-nál magasabb hőkezelés folytán lágyulnak. Jelen találmány szerint aluminiumeinkötvözetek megeresztésére 70n C-nyi hőfokot használunk, hogy a keménység fokozását a szilárdítást és a (fokozott) megmunkálhatóságot legrövidebb idő alatt elérjük. > A keménység növekedése, amelyet 70° C-on való megeresztés útján pl. 15% cinktartalmú ötvözetnél elérünk, az eredeti keménységnek 70—80%-a. Ezen eljárás szerint edzett aluminiumcink-ötvözetek keménysége raktározás folytán már nem változik. 10%-os ötvözeté például, megeresztés nélkül esztergán csak rosszul munkálható meg, 70° C-on való megeresztés után kitűnően esztergálható. Magnéziumtart almit cink-aluminiumn1vö retek: Magnéziumtartalmú aluininiumötvözeteknél Wilm (D. R. P. 244554) 420° C fö-98-0—107, ami a 15% cinktartalmu ötvözetnél a keménység 20—30%-os emelkedését jelenti. Más helyen (171. oldal) megfigyeléseket közöl Ludwik, mely szerint binaer cinkötvözetek alumíniummal 3—4 hóna. pos raktározás után 10—15%-kal lágyultak és másrészt kiizzított alumínium-réz ötvözetek raktározásnál 15%-kal keményedtek. Bauer & Vogel (Beitrag zur Kenntniss der Aluminium-Zink-Legierungen, Mitt. a. d. kgl. Materialprüfungsamt, 1915, Heft 3. und 4.) azt találták, hogy az ötvözetek golyónyomási keménysége pl. ( és megeresztés és az- ) >89-2< utáni hirtelen lehűtés >91 ( után ) }40-3{ « }62-7 lőtt foganatosítandó edzőizzítást ír elő, miáltal rákövetkező raktározás folytán magától nemesedés áll be. Wilm-mel ellentétben jelen edzési eljárás szerint pl. 10% cink- és 0-01°/o magnéziumtartalmú ötvözetet az edzési eljárás keresztülvitele végett 40" C-on megeresztünk, miáltal kitűnően esztergálható ötvözetet kapunk. Alumínium, bronz, réz és sárgaréz hasonló módon kb. 250—300° C hőfokon edzhető. A megeresztés célszerűen a levegő oxidáló hatásának kizárásával, pl. valamely közömbös légkörben (nitrogén hydrogén, szénsav, lángnak redukáló része) vákuumban vagy légritkított térben, timföld-, infuzóriaföld-ágyazásban történhet. Ezen elővigyázati rendszabályok azonban — a szokásos eljárások pl. 500—800° C-on és még magasabb hőfokokon történő hőkezelésével szemben — a jelen találmány 'szerinti eljárásnál alkalmazott alacsony megeresztési hőfokokon már nem szükségesek, minthogy a levegő előidézte káros oxidáló hatás a találmány szerint alkalmazott alacsony megeresztési hőfoknál nem lép föl.